Ja, és ez a dalra igaz. A szövege ettől még sokkal rosszabb. Ettől még a Sam Smith féle Bond dal is izmosabb, pedig az bevallottan fél óra alatt megvolt, vagy valami ilyesmi. :D
Igazság szerint nincs baj a dallal. Ha szereted ezt a stílust, ha nem, de ez olyan messze van az év dalától, mint Kis Grofó a Grammytől. Limonádé vastagon, feldúsítva jó sok lime, meg szívószál társaságában.
Bear McCreary-t annyira nagyon azért nem ismerem, de így is meg merem kérdezni, hogy mikor szeretnék már végre őt is komolyabban foglalkoztatni?
Véletlenül belebotlottam a Colossal c. film előzetesébe. Nem igazán tűnik úgy a felvételekből, hogy maga a film is olyan hangulatú lenne, mint az összevágott kedvcsinálója, amire aztán rá is erősített a Bear McCreary által hozzá szerzett aláfestés. Nem is igazán tudom hová tenni, talán félig meddig művészfilm lesz ez? A zenéje is részben egysíkú, azonban (pláne így, bár rövidített változatban készült videóként nézve) az utolsó előtti tétel nálam az év eddigi legjobb track-je:
https://www.youtube.com/watch?v=wILho030bY8
Na igen, őt mintha láttam volna a promóképeket (kicsit talán soványabban :D :D) csak azt nem értettem, hogy mitől akkora esemény hogy ők lépnek fel... De biztos megvan az oka :)
Tudja valaki értelmezni, hogy mi az új program az őszi Hollywood in Vienna-n? Janoskas goes Hollywood...
Ez valami négytagú zenekar? És miért lehet akkora esemény a fellépésük? Nagyon durva amúgy, látszik, hogy fogy a nagy komponisták listája, ha már ilyeneket kell meghívni... Vagy csak én vagyok bunkó hogy nem tudok róluk semmit :D
Nagyon jól tudom, hogy az értékelők teljes egészében személyes véleményt, élményt, benyomást, szabályrendszert tartalmaznak, ezzel nincs is semmi baj. Olyannyira nem baj, hogy nem gond, ha nincs megemlítve pl. az emlegetett John Debney album. Én csupán arra voltam kíváncsi, hogy mi lehet az oka a kimaradásnak, azaz, hogy azt hova sorolnád. Tehát nem arról van szó, hogy a véleményed lenne kritizálva, sőt, pont hogy a véleményedre voltam kíváncsi, na :D Mert ahogy írod is, nem írsz bevezetőt, így tehát a szabályrendszereddel sem lehettem tisztában, de már tisztába is tettem magam :)
Én még januárban láttam moziban és ki sem mertem írni ide, hogy filmzeneileg egy mekkora húzás van benne. Mikor meghallottam, tudtam, hogy mit hallok [imádom azt a témát], de nem tudtam miért hallom, aztán jött az a jelenet...
Szerintem így még filmzene nem szolgálta a történetet, mint ebben a filmben. Fogalmam sincs hogy jutott eszébe Shyamalannak, de eszméletlen nagy húzás tényleg. Sosem felejtem el. Tök jó, hogy összeszedte magát újra, mint direktor amúgy. McAvoynak ez meg jutalomszerep tényleg. :D
Friss élmény, spoiler nélkül: hát amit a Split legvégén meglépett Shyamalan, az konkrétan példa nélküli szerintem, egy zseni ez a fickó. És óriási a zene is ott. De jó, hogy direkt egy kritikát sem olvastam el róla eddig. McAvoy meg király.
Bízom benne, hogy azért valamikor látnak benne potenciált. :D Mostanában sok filmnél eltelik nem kis idő, míg a zene napvilágot lát. Mondjuk azok kisebb független filmek, nem egy blockbuster.
[előzmény: (24591) Bíró Zsolt, 2017-04-08 10:13:22]
Junkie XL barátunk már a második szemeszterét kezdi oktatóként videós zeneszerző iskolájának. Bájos, hogy a háttérben jóformán semmilyen valódi hangszert nem látni.
Jungle Book - ez nálam stabil 8 pont, a film alatt is jól működik, de nem szívesen rakok a listára olyan zenét, amelyikről tudom, hogy később soha nem fogom már meghallgatni - azok rovására, amelyekkel épp ellenkezőleg vagyok. Így lesznek olyan anomáliák, mint hogy felkerül a listára egy szerény kis Ronaldo-score (amúgy ez az egyetlen, amelyik listára kerülésén gondolkodtam picit), a Cloverfield Lane 10 meg albumként nem, holott utóbbi összehasonlíthatatlanul nagyobb teljesítmény kidolgozottság terén, mint mondjuk ennek vagy a Hollywood Shortiesnak a zenéje. Tehát vannak a nekem nagyon tetsző, illetve az olyan zenék, melyeknek ugyan elismerem az értékeit, de nem feltétlenül szoktam a listába rakni őket. A tavalyi SW kivétel volt például, mert arról kiemelten ejtettem szót mint olyanról, amelyik nem lett kedvencem, de zeneszerzés szempontjából zseniálisnak tartom, még ha nem is én vagyok az elsődleges célcsoportja.
Én különben úgy határoztam meg a szerkesztőtársaknak, hogy ami egy picit is tetszett, azt már a listába is tettem. Ez nem feltétlenül a legideálisabb, de mindannyian azt rakunk a listánkba, és olyan kategóriákba, ahogy/amilyet csak akarunk (én például sosem írok bevezetőt, mint a többiek), és én így emlékeztem meg olyan albumokról, melyekről sehol a világon filmzeneoldalon nem esik szó, de én mégis úgy találom, hogy érdemes meghallgatni őket, mert jók. Meg úgy vagyok vele, hogy ez az én listám, az én szabályaim, aztán egyáltalán nem érdekel, hogy mondjuk 10-es listák legyenek, ha épp kb. 16 tracket akarok kiemelni, mint most. :)
A Shellnél szerintem arról lehet szó, hogy Mansellel nem voltak elégedettek, így behozták Balfe-ot, aztán biztos kényelmetlen volt mindenkinek az egész sztori, meg hogy kinek a dolga milyen mértékben került a film alá, aztán inkább hagyták az egész kiadását a francba mint problémás esetet. Tehát itt nem az lehet a helyzet, hogy a film bukása járult hozzá a kiadatlansághoz, vagy hogy nem láttak a zenében fantáziát a kiadók, mert ugye itt már volt eleve jelölt a megjelentetésre, meg hát maximum digitálisan még a bukások zenéi is meg szoktak jelenni.
Teljesen érthetetlen tényleg. Ráadásul, ha most csak a kiadó honlapját nézed, számos olyan zenét is kiadnak, ami sokkal rizikósabb befektetés eladás szempontjából, mint a GitS. Teljesen szuper dolog, hogy ismeretlenebb szerzők is kapnak esélyt, de azért, ahogy írod is, egy ekkora film ne merüljön már feledésbe. Plusz, a két komponista se most kezdte. Áh... le vagyok törve.
[előzmény: (24588) Thomas Powell, 2017-04-04 18:33:57]
Annál is szomorúbb. Ugyan a filmet még nem láttam, azonban a zenéjét nagyon dicsérték, és Mansell miatt is a hónap legjobban várt zenéi közt volt számon tartva. Igencsak aggasztó, ha a kiadó egy több, mint százmillióba kerülő, sikervárományos film esetében nem jelentet meg egy zenét, pláne ha azt egy alapvetően széles körben is ismert szerző jegyzi. Kíváncsi vagyok az indoklásra, de gondolom van valami köze ahhoz, hogy Balfe később csatlakozott a stábhoz.