Tökéletesen egyetértek, ennél jobban nem lehetett volna ezt a jelenséget összefoglalni. Nem tartom magam szegénynek, szerencsés ember vagyok, mégsem vagyok hajlandó még csak 2000 forintot sem fizetni azért a kínálatért, ami ma elérhető bármilyen pay-tv platformon. Ennek már köze nincs ahhoz a valódi választékhoz, ami 10 évvel ezelőtt jellemezte a kábeles piacot. A MinDigTV ingyenes kínálata bőven fedezi a tévézési igényeinket - a fizetősnek fejlődnie kellene, bár jó az irány, amit vett a szolgáltatás, a kínálaton sajnos erősen érződik a két nagy kertévé nyomása.
egy dolgot azért nem árt leszögezni, mégha SzabóZ (Index) továbbra is azt a degradáló megállapítást tolja, hogy a földfelszíni platformot csak lesajnált szegények nézik, akiknek a reklámértéke 0. Ezzel ellentétben a 115-120 ezer jelenlegi MinDig TV felhasználó többsége nem az analóg földfelszíniről állt át, hanem pay-tv szolgáltatásról, vagy egyelőre a pay-tv mellett párhuzamosan használja a DVB-T-t (pl. mert még tart a hűségnyilatkozata). Az analóg földfelszíni nézők valóban csak akkor fognak átállni, mikor nagyon muszáj lesz, és ezt is a lehető legkisebb beruházással akarják megtenni (erre a csoportra valóban jellemző, hogy inkább a szegényebb rétegekből kerülnek ki). Hogy mi lesz velük, hogyan kívánja az állam őket átállítani, arról egyelőre nincs hír. Viszont a MinDig TV felhasználók nem kis szeletét képezik azok, akiknek elegük van abból, hogy 60-70-80 csatornáért fizetnek elő, de igazából úgy érzik, hogy a pénzük folyik ki a kezük között, mert a magyar nyelvű csatornákra kapcsolva deja vu érzésük támad ("mintha ezt már láttam volna"). Őket úgy kategorizálnám - márha egyáltalán jó dolog bárkit is kategorizálni- hogy a "tudatos vásárló", aki ár/érték arányokat néz, felismeri, hogy ahhoz, hogy az ő napi szinten max. 2 órás tévénézését kielégítse, nem biztos, hogy bármire is érdemes előfizetnie. Pedig ennek a rétegnek a túlnyomó többsége anyagilag egyáltalán nem tartozik a szegény kategóriába. És ez az a - most még kis számű - csoport, mely a "vissza a gyökerekhez" elv mentén visszakanyarodik a közszolgálathoz, más kérdés, hogy a közszolgálati tévék hogyan képesek ennek az igénynek megfelelni. sajnos az elmúlt évtizedekben a tudatos építkezés ezen a területen finoman szólva is kivitelezhetetlen volt. Még egy info: a MinDig TV felhasználók 5%-a olyanokból tevődik össze, akik korábban egyáltalán nem tévéztek, ezek többsége USB-s, PCI-kártyás néző. Gondolom, hogy többségük ráadásul fiatal, diák (pl. koleszben akar a letöltés mellett tévézni is) ezen is érdemes lenne elgondolkozni, mikor valaki lesajnált szegény öregekről beszél a földfelszíni platform kapcsán.
TV kártyával 1628, 1496, 128 (teljes, videó, hang) kbit/s. Az előző magasabb értékek a set-top-boxszal születtek. Most melyik az igaz?
[Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2010-09-26 21:26:12]
A MediaInfo és a KMPlayer is 2,2Mbit/s feletti teljes adatsebességet ír ki a felvett műsorról, ami nincs újratömörítve. A DVB Viewerrel nem tudom ellenőrizni, mert nem tud futni a gépemen. Más program is 1,6Mbit/s-ot mutat nálad?
Az biztos, hogy a DVB-T dobozzal ugyanott, ugyanazzal a TV-vel nézve szebb a képe az RTL klub-nak, mint ha az analógot nézném (Kab-hegy felé nézve). És nem a vett jel erősségével van baj analógon, nem is szellemképekkel, egyszerűen határozottabbak a kontúrok, jobb pl. a kisebb méretű, főleg színes szövegfeliratok olvashatósága (ez nyilván így van, hiszen a DVB-T dobozból RGB-n megy a TV-be a jel, ami lényegesen jobb megoldás, mint akármilyen PAL dekóder).
Azt is meg kell jegyezni, hogy sajnos látszik a DVB-T adáson, hogy mennyire össze van az MPEG nyomorítva: ma pl. a F1 adásában a "rohanó szÍnes csíkos", hivatalos F1 főcímben a csíkok melletti kása, kockásodás egyértelműen az agyonnyomorított MPEG-nek köszönhető. Más, gyors mozgású jeleneteknél, pl. akciófilmes robbanásoknál is megfigyelhető ugyanez (nekem erre valamennyire rááll a szemem, egy időben rengeteg filmből csináltam különböző MPEG-eket). Ennek ellenére én még mindig teljes mértékben elfogadhatónak tartom a DVB-T minőségét, azt semmiképpen nem mondanám rá, hogy az analóg földfelszíninél rosszabb.
Goldman köszi az infót. Most reagálok mert eddig nem voltam net közelben. Egyébként az ötlet jó, de ha még valakit érdekel, a Format Factory nevű ingyen program is kezeli a ts kiterjesztést és vágni is tud!
Szóval kösz még egyszer!
Egyet ne felejts! Az 1,6Mbit MPEG4, a Direct ~2,5Mbitje meg MPEG2! Csak az AHnál meg jobbak az adóoldali cuccok és van felügyelet, nem úgy mint a Directnél, ahol hónapok óta fennállnak a hibák, mert nincs aki megcsinálja, mert az egész budapesti csapatot kirugták aki felelt érte.
Az megint más, a UPC Digitális KÁBELre kiadják azt a jelet amit kapnak a stúdióból optikán, esetleg minimális tömörítéssel, a Directet meg rendesen tömörítik, hogy gazdaságosan elférjen a holdon.
Nekem viszont 40" tevem van, es sajnos nagyon latszik a kulonbseg a MinDigTV meg a UPC digitalis kabel kozt. Egyebkent meg nem az AH hibaja, hogy ocsmany az rtl kepe a MinDigTV-n.
Látom már vannak akikre hatott az Indexes cikk AH ócsárolása...
Nekem nincsenek műszereim, meg csak 22-es LCD tévém van, de van Digim, Directem és MinDigem és szemre összehasonlítva a MinDig kenterbe veri a másik kettőt.
Nem tudom milyen a Thor-os Directen, de az az 1,6 mbit nagyon keves amit a MinDigTV-n kap. Ez egyebkent csakis az rtl hibaja, annyit kapnak, amennyit megfizetnek.
Viszont ha az amugy is alacsony savszelessegu, mosott sz.r, kockas MinDigTV-s mpeg4-es videot meg egyszer attomoritik mpeg2-be (mert olyat hasznal a sajat eszkozein) akkor annak igen ocsmany kepe lehet.
Na meg azért a MinDignél adóoldalon igencsak jó eszközök vannak, ez azért a DTH szolgáltatókról annyira nem mondható el, de legalábbis nem látszik. Talán még a T-Sat a kivétel.
Elküldve: 2010-09-26 22:26:41, 
