Nagyon pozitív változásokat látok a MinDig Extra csatornák minőségét illetően. Mostanra a Nat Geo és a Disney csatorna is sokkal szebb lett. Mindkettőn olvashatóbb a logó, mint a kezdetek idején, ami arra utal, hogy sikerült jobb forrást találni avagy finomítottak az encoderen. :)
A kínaiak dollárban számolnak, nagyobb tételben 30$ körül már adnak el. Az edigital nem éppen a legolcsóbb hely, de 14900Ft a legolcsóbb FTA. Ebből lehet következtetni.
Felhívom szíves figyelmét a 15976. számú hozzászólásra és az abban hivatkozott Internetes oldalra, amelyben tájékoztatnak arról, hogy a digitális átállással kapcsolatos antennacsere miatt ma Komádi nem ad. Az is szép teljesítmény, ha csak ma.
Hadd toldjam meg egy harmadikkal, amivel a szakirányú képzést kezdik:
Statisztika az a tudomány amellyel az állítás ellenkezőjét is be lehet bizonyítani.
Üdv
Mára már az 50 eurós ár szint körül kell mozognia az FTA-s illetve CI-s MPEG-4-es vevőknek. A 12 ezer azért kicsit durva. Egy jobb SD vevő sem lehet kapni ennyiért legális forgalmazói keretek között.
sajnos a digitálist illetően nem jól szerepelnek a honlapon a frekik, ezt javítjuk. Komádi SFN-ben lesz Debrecennel, tehát ugyanúgy 46, 62 lesz a két mux.
"a kártyafogadós dekóderek ára még mindig húszezer forint felett van"
Ha alaposan utánanéz az ember, WayteQ HD-90CX kapható 20 ezer alatt. Ami a gyenge forinthoz képest egész jó.
Innen kezdve nem tudom mit akarnak az FTA-s 20 ezres árakkal. Ott mára 12 ezer körüli ár lenne reális.
Véletlenül nincs-e infó vkinek arról,miért nem működik a komádi uhf sáv?van-e összefüggés e talált cikk között:Az adóberendezések a térséget kiszolgáló gerincadó, a Komádi adó UHF 51-es (A-multiplex) és UHF 62-es (C-multiplex) frekvenciáin sugároz majd. A Komádi adó 2010. év végi indulása után SFN-rendszerben sugároznak majd: azaz a vételkörzeten belül mindegy lesz, hogy merre néz az antenna.
nem fogok vitába bocsátkozni ez ügyben, vannak a meggyőződéses szkeptikusok, akik semmilyen statisztikát és piackutatást nem fogadnak el, legyen szó bármilyen nagy és megbecsült piackutató cégekről.
untathatnám hosszú szakszövegekkel a mintavételezési eljárásról, a minta reprezentativitásáról és a súlyozási eljárásról a fórumozókat, de nem teszem. Aki egy kicsit is ismeri a piacot, az tudja, hogy amin a BellResearch dolgozik és a nevét adja, az szakmailag teljes mértékben vállalható, kétely sem férhet hozzá, hogy szakmailag nem megfelelően járnak el. Többieknek érdemes tájékozódni:
www.bellresearch.hu
Ami a mintaméretet illeti, a 2,000-es minta maximum hibahatára +/- 2% körül van, tehát a százezres nagyságrend valóban lehet 102, sőt, akár 98 ezer is..
Az interjú pedig egy jól struktúrált és felépített kérdőíven alapszik, nem arról szól, hogy valakit leállítunk az utcán, hogy kap egy féldeci töményt, ha azt mondja, hogy látott már MinDig TV-t.
amennyiben az eladási statisztikákat nézzük, akkor több mint 300 ezer DVB-T vételre képes készülék van a háztartásokban. lehet kételkedni, hogy reális-e, hogy ennek harmada arra is használja, de az azért nehezen hihető, hogy egy DVB-T MPEG-4 dekóder, vagy egy USB stick tulajdonosa esetleg kizárólag más célra használná az eszközét, de nem a MinDig TV vételére.
Fenti eredmény annak tükrében, hogy június végi adatokról beszélünk, szerintem nem rossz, pláne hogy:
- a kereskedelmi tévék csak tavaly május végén, a közszolgálati pedig tavaly július elejével csatlakozott, tehát gyakorlatilag egy év alatt sikerült elérni ezt a felhasználói számot;
- a kártyafogadós dekóderek ára még mindig húszezer forint felett van, a lélektanilag fontos tízezer forint alatti árakat nem sikerült még elérni;
- az analóg földfelszíni tévénézők túlnyomó többsége még kivár, várja az olcsóbb árakat és/vagy állami segítséget rászorultsági alapon;
- egyelőre semmi hír az analóg lekapcsolás stratégiájáról, ütemtervéről, akciótervéről;
- a százezren túl van még egy jelentős - jelenleg kétszázezres, de egy-két éven belül további többszázezres - halmaz, akik rendelkeznek DVB-T MPEG-4 képes tévékészülékkel, de nem erre a célra használják.
Ezt mi tanultuk az egyetemen és pont attól lesz reprezentatív hogy "VÉLETLENÜL" választunk elemszámot és ezáltal tükrözni fogja a valóságot kisebb eltérésekkel.
Egy minta attól nem reprezentatív, hogy véletlenszerűen választanak ki embereket. Éppen az a lényeg, hogy célzottan kell kiválasztani az alanyokat. A 2000 főnek a 10.000.000 magyart kell "reprezentálnia". A szegények-gazdagok, férfiak-nők, vidékiek-városiak, stb. arányainak a mintában meg kell egyezniük a tényleges magyarországi arányokkal.
Bár én nem vagyok statisztikus - soha nem is tanultam - de tudni kell, a statisztika egy elismert, komoly tudományág.
Természetesen ettől még lehet egy kutatás vagy kimutatás rossz vagy hamis, de amennyiben a szándék nemes és munkát szakemberek (statisztikusok) irányítják/végzik, úgy a valóságot nagyon jól lefedő eredményt kell kapni.
Nincs rá okom, hogy kételkedjek ez utóbbiak meglétében...
Ami a szakmai részét illeti, ennek is meg van a maga módszertana, alkalmazási módozata, mint említettem ehhez én nem értek erről egy statisztikus tudna beszélni, vagy az AH megfelelő embere.
Niki Lauda balesete az első körben volt a nürnburgringen 1976-ban, ezért uj rajtot rendeltek el. Igy semmilyen statisztikában sem szerepel, hogy rajtolt volna. Na de akkor hol a füle??
Szóval egy ilyen "hány néző van" szintü igen-nem kérdés nagyon nagyon torz képet fest.
Ténylegesen reprezentativ mintavétel volt?
(10millió személyi számból kisorsoltak 2000-et akiket megkerestek, és ezek mind-mind hajlandóak voltak nyilatkozni, jövedelemtől, szociális helyzettől függetlenül?)
Mit jelent, hogy valaki MindigTV néző? Valaki megnézte a hokiVB döntőt az olimpián meg 3 meccset a fociVB-n, és van 4 családtagja, akkor ez 4 teljes értékü mindigtv néző?
Nem kötözködés képpen, csak rávilágitani próbálok a statisztika 'tudomány' korlátaira.
Elküldve: 2010-08-27 20:25:16, 
csak arról nincs mikor fog menni 
