Elvileg így működik, viszont ha minden adótorony NIT táblája benne van egy-egy MUX-ban, akkor az nagymértékben lelassítja a vevő működését. Valamint teljesen felesleges olyan adatokkal feltölteni a táblát amit úgysem értelmez a vevő.
Ez azért is problémás, mert vannak olyan vevők amik nem csak a keresésnél, hanem folyamatosan figyelik a NIT táblát. Így a működést is lassítják a hibás adatok, nem csak a keresést.
Gondolom azért ilyen amilyen a tábla, mert képtelenek minden adótoronyból csak a neki megfelelőt sugározni. Ezt még meg is érteném, ha több-száz kis adóval biztosítanák a vételt, de így hogy egy kézen meg lehet számolni honnan sugároznak ez azért már elég ciki.
Ezt én is így gondoltam, viszont most már két NIT tábla van mind a két MUX-ban, így látja, hogy másik freki is tartozik még a szolgáltatáshoz. Ha viszont leviszed a balatoni nyaralóba, az STB a tárólt NIT alapján tudja, hól kel keresni a kedvenc csatornáidat. Kérdés, hogy ez tényleg így mükszik-e, de technikailag minden adott hozzá.
Szerintem a freki lista leírásban a helyi frekvenciáknak kellene szerepelni. Vagyis Budapest esetében a 746 és a 802 MHz-nek. Nem ismerem teljes egészében a szabványt, de véleményem szerint erre azért van szükség, hogy az adott területen a vevő gyorsabban letárolja a műsorokat. Vagyis ha a jelenlegi két freki közül az egyiket megtalálja, a másikat már nem keresi, hiszen a NIT tábla (ha helyesen van kitöltve) akkor megmondja neki, hogy hol találja a többi csatornát.
Szerintem a freki lista leírásban a helyi frekvenciáknak kellene szerepelni. Vagyis Budapest esetében a 746 és a 802 MHz-nek. Nem ismerem teljes egészében a szabványt, de véleményem szerint erre azért van szükség, hogy az adott területen a vevő gyorsabban letárolja a műsorokat. Vagyis ha a jelenlegi két freki közül az egyiket megtalálja, a másikat már nem keresi, hiszen a NIT tábla (ha helyesen van kitöltve) akkor megmondja neki, hogy hol találja a többi csatornát.
Az árnyékmaszkot a szines képcsővek jobb kontraszt és élesebb kép elérése érdekében fejlesztették ki.
Röviden a lényege hogy az egymás mellet és fölött lévő három alapszint sugárzó fényport egymástól elárnyékolják, maszkoják.
Gyakolatilag ez egy 0.2-0.3 tizedmilliméteres szita. Semmi köze nincs a pixelhez.
Üdv, Gábor
Megpróbálok célratörőbben kérdezni.
A szélesvásznú analóg tévémen sorirányban 1024 pixepolntnak kell lennie. Ilyen az árnyékmaszk.
Analóg adásból, vagy DVB-T vevőből kijövő SCART adatátvitel ennek kitöltésére nem képes. Ezért az egymás melletti pontok egyformák. Egyformán világítanak.
A wikipédia ábráján szemléltetett szerint pixel aspect ratio 3:1
Amit talán úgy hívnak, hogy display aspect ratio, vagy image aspect ratio.
földfelszíni WayteQ MovieBox CX,
RTL2832U + DVB-T2 (Thomson),
Telekom kábel IPTV (...)
(már a monitor se katódsugárcsöves) - visszasírom
TV: egy Bravia és egy Philips (de az is kínai...)
De akkor hogy?
5 MHz / 25 Hz = 200 000 pixel
200 000 px / 576 sor = 347 px/sor
Amikor utoljára volt a kezemben ilyesmi, azt írták: a sorirányú felbontás 450
földfelszíni WayteQ MovieBox CX,
RTL2832U + DVB-T2 (Thomson),
Telekom kábel IPTV (...)
(már a monitor se katódsugárcsöves) - visszasírom
TV: egy Bravia és egy Philips (de az is kínai...)
Elnézést az ide nem illő kérdésért -- de valami még mindíg nem tiszta előttem.
QuintrixF 32 hüvelykes tévém van (árnyékmaszkos). Ha a pixel aspect ratio 1:1, akkor a kép 480x360 mm, tehát 768x576 pixel. Ha viszont átkapcsol 16:9 méretarányba, akkor a kép 660x360 mm.
Ugye, ez azt jelenti, hogy 1024x576 pixel méretű képet látok? (illetve, látnék, ha nem volna 5 MHz a video sávszélesség) Hiszen az árnyékmaszkot senki nem rendezi nekem át, ha méretarányt váltok. Tehát a tévé interpolál, és az egymás melletti három, vagy négy pixel egyformán világít (a SCART-on sem jön át 5 MHz-nél több).
Vigyázat! A jövő héten feltszem ugyanezt a kérdést a HDready képernyőre is!
földfelszíni WayteQ MovieBox CX,
RTL2832U + DVB-T2 (Thomson),
Telekom kábel IPTV (...)
(már a monitor se katódsugárcsöves) - visszasírom
TV: egy Bravia és egy Philips (de az is kínai...)
Hű! Milyen eszközzel lehet ilyen információkat leszedni? Az én vevőm szinte semmit nem ír ki.
földfelszíni WayteQ MovieBox CX,
RTL2832U + DVB-T2 (Thomson),
Telekom kábel IPTV (...)
(már a monitor se katódsugárcsöves) - visszasírom
TV: egy Bravia és egy Philips (de az is kínai...)
OK Akkor segíts kicsit, mi nem jó. Ez az "a" MUX táblája. Az eredeti hállózat a 0x3401, ami a pesti 784 Mhz-en. Fogható még az786 és a 818 Mhz-en. Ez stim. Kabhegyröl jövő MUX már 0x3403-as Network ID-vel jön, az Originál ID-nek viszont a pesti, 0x3401-es hállózat van írva. Egyébként ugyanaz. Ja, és van mégegy táblázat, ami meg a a "B" MUX adatait tartalmazza.
Változatlan az aktív ügyfelek száma a mobil telefonálás piacán
A mobil forgalmazásban résztvevő aktív ügyfelek száma lényegében nem változott 2009 augusztusában az előző hónaphoz képest, miközben a három mobilszolgáltató ügyfeleinek száma 51 ezerrel csökkent - közölte a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) pénteken az MTI-vel. A forgalmazásban résztvevők - azaz az előfizetéssel rendelkezők, illetve az utolsó három hónapban hívást indítók, vagy fogadók - száma 2009 augusztusában gyakorlatilag nem változott: maradt 10,662 millió. Az év első hét hónapjában ugyan 370 ezerrel csökkent az ügyfélszám, de az augusztusi 11,837 millió még mindig 150 ezerrel több volt a 2008 augusztusi ügyfélszámnál.
Tehát ha még a 10.000 DVB-H "igény" van az csupán a mobilosok 0,0845 %-a
Tényleg mennyivel fontosabb ez a piaci szegmens mint a DVB-T
Szerintem a teszt időszak arra szolgál, hogy összelőjék a hardver-szoftver elemeket, meghatározzák a majdani működés végleges paramétereit, ami alapján a szerződésben rögzítik a minőségi és rendelkezésre állási paramétereket és megállapítják a felek kötelességeit és jogait.
Az üzemszerű működésnek a szerződésben leírtaknak megfelelően kell történnie. Ha olyan esemény történik az üzemelés során, ami akadályozza a szerződésben foglaltak teljesítését (akár a szolgáltató, akár az igénybevevő miatt), akkor pedig szintén a szerződésben szabályozottak szerint fognak eljárni a szerződő felek.
Tesztidőszakban lehet tekergetni a gombokat, meg szólni a másiknak, hogy Józsikám, állítottunk valamit a fluxus kondenzátoron, nálatok mi változott? Bélám, nálunk szar se látszik! Ok, Józsikám, akkor majd ha szabadságról visszajön a Feri, akkor teker rajta megint egy kicsit...
Üzemszerű működés esetén meg Józsi felveszi a telefont és közli, hogy ha még egy óráig nem lesz kép, akkor a szerződés 1324.23.7 pontja alapján erre a hónapra fele pénzt fizetünk.
Értem én mi az üzemszerű sugárzás. Fizetni kell érte, de semmi többet nem kapsz mint amikor teszteltél. Marha nagy előny volt a Dunának, hogy a kezdetek kezdetén rajta volt a DVB-T-n. Így az első 10 ember akinek volt DVB-T vevője, tudta nézni a műsort.
Gyanítom, hogy ezek az első emberek műholdról ugyan úgy látták az adást, csak mint technikai érdekesség vettek DVB-T vevőt.
Sokkal inkább az AH teheti össze a kezét, hogy volt mivel dicsekedni az elején, mert a Duna megkötötte a mindenki más által előnytelennek kikiáltott szerződést.
Ha a DunaTv a sugárzási díjból ajándék műholdvevőket vásárolt volna, és azt szétosztja a lakosság között, akkor sokkal többen látták volna a műsorát.
Így tényleg nem értem, hogy miért is jártak olyan húdenagyonjól ezzel hogy már 9 hónapja fizetnek.
Viszont ha mondjuk az AH volt olyan "rendes" (amit nem nagyon hiszek), hogy azt mondta a Duna és az Magyar Televíziónak, hogy "csak akkor fizess, ha a többiek is befejezték a tesztet" akkor a fenti dolog nem állja meg a helyét. Ez miért is marhaság?
A párttévék esete még igazságtalanabb a többiekkel szemben, viszont mivel erre törvény van, úgysem lehet változtatni rajta, még akkor sem, ha szinte senki nem nézi.
Viszont az összes többi dolog, beleértve a beltéri lefedettséget is, mind csak az AH-n múlik.
Egy hasonlattal élve. Az AH csinálhatna menő éttermet is, de csak egy önkiszolgáló sikeredett neki. Ahol neked kell elsétálni a pulthoz ha enni akarsz és könyörögni, hogy ne a tőled legtávolabbi ablakon adják ki amit enni szeretnél. Kívülállók adnak tanácsot a szakácsnak, hogy miképpen kellene ehető menüt készíteni, viszont mivel a szakács francia nem nagyon érdekli, hogy mit magyaráznak a Magyar vendégek. Vagy jó a kagyló a rántott hús helyett, vagy éhen maradsz.
Most berakták ezt az EuroNews csatornát. Állt ez azóta valamikor, vagy folyamatosan ment?
Amit az m1 és m2 csatornákkal műveltek, az nem tesztadás, hanem b@szogatás. Most feltesszük, 10 nap múlva levesszük, aztán megint van egy kicsit.... mikor meg már látszott, hogy lesz szerződés, akkor fogtak hozzá igazából tesztelni.
Ha a kihasználatlan sávszélességet vesszük figyelembe, adhatnák nagyobb sávszélességgel a mostani csatornákat addig, amíg amíg újabb csatornák be nem töltik a maradék kapacitást.
Amiko Viper 4k51 + több Amiko dekóder polcon pihen
Tényleg nem értelek. Azt írod, akik fizetnek nem kapnak semmivel sem többet a pénzükért, meg hogy a DunaTV semmilyen előnyben nem részesült. Tényleg nem érted, hogy mi a különbség a között, amikor üzemszerűen, szerződési kötelezettség miatt sugároz az AH egy csatornát, és amikor csak úgy a saját kedve szerint? Az nem volt előny, a DunaTV-nél, hogy elérhető volt végig, ellenben az m1 meg csak akkor, ha az AH úgy gondolta? Ha egyáltalán nem lenne tesztadás, az igazságos lenne?
Komolyan nem értem, hogy most mi ellen lázadsz. Mondd azt, hogy hülyeség, hogy egyes csatornáknak fizetni kell azért, hogy fent legyen a DVB-T-n, a párttévék meg pénzt akarnak azért, hogy fent vannak. Vagy hogy elég lett volna akkor felmenni a közszolgálati csatornáknak, amikor már csak fél év van hátra lekapcsolásig, mert addig pénzkidobás. Vagy hogy tizedannyi pénzért meg lehetne valósítani az egész DVB-T mizériát sokkal jobb vétellel. Vagy hogy az AH örüljön, hogy sugározhat, a sok multiplexéből egy multiplexen közszolgálati csatikat tök ingyen kéne nyomatnia. Még lehet hogy egyet is értenék. De az olyan marhaságoktól, hogy "ha titokban ingyen van, akkor nincs igazam" a jövőben légyszi próbálj meg tartózkodni.
Nincs vele semmi baj, sőt. Az a gond, hogy a többieknek közben fizetni kell. Akik fizetnek, azok nem kapnak semmi többet a pénzünkért. Például a DunaTv milyen előnyben részesült, hogy a kezdetek kezdetén megkötötte a szerződést? Az egyetlen haszon, hogy több pénzt fizethetett. Mert más előnyről nem nagyon tudok.
Persze ha titokban mindenkinek ingyen van minden, akkor nincs igazam.
Nem értem mi a problémád a tesztadásokkal. Több csatorna van, örülj. M1 teszt is ingyen volt, és annak az ideje is több hónap volt, ha összeadod. Ráadásul ott amikor vége lett a tesztnek, (hoppá, lehet hogy mégsem elég a "TESZT" szócska az ingyenes adáshoz?), akkor meg az volt a baj. Szerintem sokkal jobb, ha kísérleteznek, mintha kihasználatlan maradna a rendelkezésre álló sávszélesség.
Lehet, hogy ez el lett kiabálva. A freki leírás még mindig hibás. Legalább is a Budapesti adónál.
Network Name: DTT Hungary
Network ID: 13313 (0x3401)
Transport Stream ID: 1 (0x0001)
Original Network ID: 13313 (0x3401) Version: 1
Descriptor: Network Name Descriptor
DVB-T Frequency 746.000 MHz
Bandwidth: 8 MHz Constellation: 64-QAM
Hierarchy: non-hierarchical, native interleaver Guard Interval 1/8
Code Rate: 3/4
Current Network: True
Descriptor: Frequency List Descriptor
Terrestrial: 786.000 MHz
Terrestrial: 818.000 MHz
Descriptor: Service List Descriptor
Service: 100 (m1 HD) advanced codec HD digital television
Service: 101 (m2 HD) advanced codec HD digital television
Service: 102 (ATV) digital television service
Service: 103 (HirTV) digital television service
Service: 104 (Rádió DVB-T teszt 1) digital radio sound service
Service: 105 (Rádió DVB-T teszt 2) digital radio sound service
Service: 106 (Rádió DVB-T teszt 3) digital radio sound service
Közben a DVB-T-n a Duna és az MTV keményen fizet. Viszont az EuroNews vígan kísérletezhet gondolom ingyen. Nem beszélve a rádiókról, amik a DVB-T és a DAB+ platformon egyaránt fent vannak.
Ha ezek a csatornák tényleg nem fizetnek, akkor az egy érdekes dolog, mert ugye milyen alapon kérnek pénzt másoktól, ha a csatornanév a "TESZT" szóval kiegészítve ingyenessé teszi ugyan azt.
Azt sem értem, hogy mit kell kísérletezni ezeknek a műsoroknak, főleg ilyen hosszú ideig. Azt egy hozzá nem értő is meg tudja mondani kísérlet nélkül, ha 6 tv csatorna mellé bekapcsolna egy hetediket ugyan azzal a technológiával, akkor az működni fog, ha van elég sávszélesség. A sávszélesség pedig egy egyszerű számítás.
Szóval elmagyarázhatná valaki, hogy mit tesztelnek valójában? Főleg tavaly december óta mit nem sikerült még kikísérletezni, ami szükségessé teszi a teszteket?
Elküldve: 2009-09-20 09:34:05, 
