Nálam az m1HD-n a 4:3 tartalom széthúzva 16:9-ben jelenik meg. (A WSS sugárzása óta. Jelenleg: Életképek SD.)
Kérném visszajelzéseteket, hogy tapasztaltok e hasonlót.
Kösz.
Még ha nem tömörítik a jelet, akkor sem lesz olyan jó egy digitális kép, mint az analóg fekete-fehér fénykép. A digitális jel egyedül azért jó, mert kevesebb helyet foglal. Másfelől semmi pluszt nem ad a nézőnek.
Sőt, rossz idő vagy kicsi jel esetén, biztos sokan emlékeznek, az analóg tévéadás maximum beszálkásodott. Ugyan ilyen körülmények között a digitálison nincs adás.
A sportközvetítések esetén ha mozog a kamera, akkor megáll a kép. Ugyan ez analógnál szemcsés volt csupán.
Vagyis valójában az analóg adás sok szempontból sokkal jobb, mint a digitális.
A néző szempontjából mindenképpen.
Én 117 cm-es full hd tv-t nézek 2,85 m-ről. Sokat gondolkodtam azon hogy kissebbet kéne venni. Örülök hogy a nagyobb mellett döntöttem. Még a kábel tv kép is tűrhető.
"Megfelelő optika hiányában a 20 MP-es kép tényleg 20 MP-elt tartalmaz, de ezen pixelek "származtatottak", tehát egyes szomszédos pixelekhez hasonlót állít elő a gép digitálisan és nem a ténylegesen látottat adja vissza."
Pont erről beszéltem korábban. Nincs az a kompakt gép, aminely olyan az optikája, hogy képes legyen egy 20 megpixeles érzékelőt kiszolgálni. Ráadásul az érzékelő felbontásának a növelésével csak a zaj nő meg, eláltal nemhogy javul a fényképek minősége, hanem éppen romlik.
Ugyanúgy, ahogy ez 20 megapixeles érzékelőhös megfelelő optika kell egy 4096 x 2160 -as felbontású tévéhez is megfelelő jel szükséges. És megfelelő szem. És megfelő méretű szabad fal a nappaliban. És megfelelő méretű bejárati ajtó, hogy a készülék beférjen a lakásba. És megfelelő pénztálca. És megfelelő techológia a fogyasztás leszorításához. Nem ma lesz az biztos. De azt is kétlem, hogy 15 év múlva.
A .raw formátumnak látom a létjogosultságát - főleg ilyen felbontások mellett a digitális képalkotásban. Ennek egyetlen egy nagy hátránya van, hogy óriási a fájlméret, hiszen ez nem hogy veszteségmentes tömörítést, de gyakorlatilag semmiféle tömörítést nem alkalmaz. Így viszont - megfelelő optikai elemekkel rendelkező géppel - megfelelő adattartalommal meg lehet tölteni ezeket a fájlokat. Az így kapott 'alapanyagból' digitálisan szinte azt csinálunk, amit akarunk. Ha kompakt géppel eleve beállított 'üzemmódban' készít képet az ember akkor ott a különféle beépített alkalmazások miatt a sokkal kisebb a kép hasznos információtartalma, mint a tömörítés nélküli állapotban. Megfelelő optika hiányában a 20 MP-es kép tényleg 20 MP-elt tartalmaz, de ezen pixelek "származtatottak", tehát egyes szomszédos pixelekhez hasonlót állít elő a gép digitálisan és nem a ténylegesen látottat adja vissza.
Ha lesz áttörés a tömörítési technikákban, illetve az adattovábbításra alkalmas csatornák szélessége is növekedni fog, akkor a többszörös HD-nak is lesz létjogosultságuk.
Elnézést, az előző hozzászólásomba szerkesztési hiba csúszott. A jobb érthetőség miatt megismétlem az egészet. Kár, hogy nincs előnézet a hozzászólás elküldése előtt.
"Az ok amiért a Super Hi-Visiont otthoni felhasználásra is fejlesztik, az az emberi szem. Ugyanis ezzel a felbontással lehet akkora képernyőt létrehozni, amit 100 fokos szögben lehet nézni. Vagyis a teljes látómezőt betöltő képet nagyítás nélkül."
Ok. Esetemben elképzelem, hogyan néz ki ez az én nappalimban. Ülök a kanapén, és a szemközti fal teljes mértékben egy nagy képernyő. A jobb oldali faltól a bal oldaliig, a mennyezettől a padlóig. Esetemben éppen lenne hely egy ekkora TV készüléknek, mivel a számítógépet most kültöztetem egy másik szobába bútorostul. De engedd meg, hogy kételkedjek abban, hogy a TV nézők akárcsak 10%-a hajlandó lesz feláldozni a nappalijának a egy teljes oldalát hogy a kereskedelmi mozikat megszégyenítő környezetben és minőségben nézhesse a legújabb akciófilmet.
És akkor még nem beszéltem ennek a monstrumnak a jó minőségű jellel való ellátásáról, az energiafogyasztásról. Meg olyan apróságokról, hogy egy kb, 250x450 cm-es készülék hogy fér be a bejárati ajtón.
"Az átvitelt egyébként optikai szálas hálózatra IP alapon tervezik és nem műholdra."
Amíg csak egy platformon (optikán) lehet ellátni a lakosságot megfelelő jellel a többin (kábel, műhold) nem, addig nincs az a csatorna aki áldoz ilyen minőségű jel előállítására. Egyszerűen addig túl kicsia a piac erre.
"Az ok amiért a Super Hi-Visiont otthoni felhasználásra is fejlesztik, az az emberi szem. Ugyanis ezzel a felbontással lehet akkora képernyőt létrehozni, amit 100 fokos szögben lehet nézni. Vagyis a teljes látómezőt betöltő képet nagyítás nélkül."[i]
Ok. Esetemben elképzelem, hogyan néz ki ez az én nappalimban. Ülök a kanapén, és a szemközti fal teljes mértékben egy nagy képernyő. A jobb oldali faltól a bal oldaliig, a mennyezettől a padlóig. Esetemben éppen lenne hely egy ekkora TV készüléknek, mivel a számítógépet most kültöztetem egy másik szobába bútorostul. De engedd meg, hogy kételkedjek abban, hogy a TV nézők akárcsak 10%-a hajlandó lesz feláldozni a nappalijának a egy teljes oldalát hogy a kereskedelmi mozikat megszégyenítő környezetben és minőségben nézhesse a legújabb akciófilmet.
És akkor még nem beszéltem ennek a monstrumnak a jó minőségű jellel való ellátásáról, az energiafogyasztásról. Meg olyan apróságokról, hogy egy kb, 250x450 cm-es készülék hogy fér be a bejárati ajtón.
[i]"Az átvitelt egyébként optikai szálas hálózatra IP alapon tervezik és nem műholdra."
Amíg csak egy platformon (optikán) lehet ellátni a lakosságot megfelelő jellel a többin (kábel, műhold) nem, addig nincs az a csatorna aki áldoz ilyen minőségű jel előállítására. Egyszerűen addig túl kicsia a piac erre.
"2000. környékén (a 2 Megapixeles fényképezők idején) kevesen gondolták, hogy 2009-ben 20 Megapixeles digitális fényképezők lesznek, illetve 8 Megapixeles lesz a mobiltelefon kamerája, ráadásul HD video rögzítéssel.
Meglátjuk... "
Ennek a megapixelháborúnak semmi, de az égvilágon semmi értelme. Azokat csapja be, akik egy fényképezőgépen egy adatot néznek, és az a felbontás. Márpedig a fényképezés sokkal inkább az optikáról, objektívről, a téma kiválasztásáról és elkapásáról, megfelelő blende/expozíciós idő kiválasztásáról szól, mint a megapixelekről. Elavultnak számító, kifutott tükörreflexes gépemmel megfelelő objektívekkel (Canon D350) sokkal, de nagyságrendekkel sokkal jobb képet lehet készíteni mint egy 20 megabites kompakt géppel.
Meglátjuk... Én is ezt mondom. Megláttuk már, hogy a HDReady és FullHD matricával elátott készülékek között sem képes az emberi szem különbséget tenni 1 méteres átmérőjű TV-t 3 méterről bámulva.
Hát itt is beköszönt a megakpixelháboru aminek a napaliban ugyanúgy nincs értelme, mint a kompakt fényképezőgépek piacán. Meglátjuk... Találkozunk 15 év múlva. Akkor már szemüvegem lesz, de majd meglátjuk...
Csak félig meddig van így. Ugyanis a digitális technológia óriási hátránya az, hogy nem lehet ugyan olyan minőségben nagyítani a képet, mint amilyen az eredeti. Vagyis tulajdonképpen a digitális jeltovábbítás a pixelek korlátai és a tömörítés hibái miatt egy rossz technológia.
A digitális mozi már most is 4096 x 2160-as felbontással üzemel.
Az ok amiért a Super Hi-Visiont otthoni felhasználásra is fejlesztik, az az emberi szem. Ugyanis ezzel a felbontással lehet akkora képernyőt létrehozni, amit 100 fokos szögben lehet nézni. Vagyis a teljes látómezőt betöltő képet nagyítás nélkül.
Az átvitelt egyébként optikai szálas hálózatra IP alapon tervezik és nem műholdra.
Ha belegondolsz, hogy a T csoport már most FTTH (Fiber to the Home) hálózatot épít, akkor már csak idő kérdése, hogy mikor jelenik meg az ilyen hálózatokon az első csatorna. Vagyis a technika már most alkalmas lenne a műsorok továbbítására, csak egyenlőre nincs elérhető Super Hi-Vision jel meg ugye Tv sem nagyon az otthonokban.
A flash technológia egy kicsit megreformálta az elektronikai ipart.
Anno még a C-16-hoz a plusz 64 kbyte-os bővítőmodul-t szerezni milyen körülményes volt. Ma meg a karácsonyi repiajándékok között a 1-2-4-8 GB-os pendrive-ok is megtalálhatók.
2000. környékén (a 2 Megapixeles fényképezők idején) kevesen gondolták, hogy 2009-ben 20 Megapixeles digitális fényképezők lesznek, illetve 8 Megapixeles lesz a mobiltelefon kamerája, ráadásul HD video rögzítéssel.
Nem a házimozizás kedvéért találták ki ezt a technológiát.
Ipari felhasználásnál van jelentősége.
Digitális mozi, nagy pontosságú megfigyelő rendszerek, ..
És akkor megint úgy fog kinézni a műholdas csatornaválaszték, mint az analóg időszakban. 1 (esetleg 2) csatorna TP-nként.
A 4x-es HD minőségnél egy komolyabb szolgáltatónak már megérni saját holdat felküldenie, mint kibérelni egyet. Földi digitálison meg a "csavarhúzó" nem biztos hogy elég lesz a vételhez.
Persze nem gondolom, hogy teljesen felesleges azok munkája akik előkészítik a terepet a Super Hi-Vision-nak nevezett szabvány számára. Nekik ez a feladatuk, ezért kapják a fizetésüket. Előre viszik az ipart, akár a Forma1-es csapatok. Ilyen olyan újítások előbb utóbb megjelennek majd a következő készülékeinkben is. Mindössze azt nem tudom elképzelni, hogy 15 év múlva igazi kereslet lesz a 7680 x 4320 felbontású kászülékek iránt a lakosság részéről.
"Ugyanis már 2003 szeptemberében bemutatták a Super Hi-Vision átvitelt, ami 7680 x 4320 felbontással működik, és 2020-ban tervezik az üzemszerű sugárzás beindítását ebben a formátumban. "
Előrebocsájtom, hogy nem vetem meg az újításokat, imádom a HD csatornákat nézni. De most mégis megkérdezem, hogy minek 7680x4320-as felmontás, amikor egy átlagos 25 négyzetméteres nappaliban 3 méterről nézve egy 1 méter átmérőjű tévét az emberi szem már nem nagyon képes különbséget tenni a 720 és 1080 soros felbontások között. Ilyen körülmények mellett a 4320 soros felbontás totál értelmetlen, legalábbis átlagos otthoni tévénézők számára. Ki néz majd 4 méter átmérőjű TV-t 3 méterről? Persze moziknak és más szolgáltatóknak még érdekes lehet.
További gond, hogy a 7680x4320-as felbontást el kell látni megfelelő minőségű jellel. Jelenleg még a FullHD minőségű jel is drága. Pl. egy BluRay film 8.000 Ft-ba kerül míg hagyományos DVD-n 1-2-3 ezer forintért bőséges a kínálat. Vagy példának okáért a TV szolgáltatóm (SatTV) 3.000 Ft-ot kér az 50 csatornás SD csomagért, és 2.000-et 3 HD csatornát magába foglaló csomagért, majd egy újabb 1.000 Ft ha az HBO-t nemcsak SD-ben, hanem HD-ben _IS_ nézni kívánom.
A jelszintjelző szoftvertől függően az analógot is jelezhette. A 794 és a 818 MHz-en van a két mux. Amennyiben antennát nem akarsz mozdítani akkor egy kölcsön STB-vel lehetne megpróbálni ezek valamivel kisebb jelnél is letárolják az adókat mint a számítógéphez csatlakoztatható eszközök.
Hát igen, de vajon fel lehet e egyáltalán skálázni a 7680 x 4320-ra? Ilyen "brutális" nagyítást már szerintem egy Full HD jel sem képes kockásodás nélkül elviselni.
Van jelszintjelző, néha max.ra ugrik, de végén 0 a talált csatornák száma!
Az antennát nem akarom megpiszkálni, mert csak egy hétig vagyok itt. Csak a tulajnak akarok tanácsot adni DVB-T ügyben, melyről - amúgy villamosmérnök lévén - eddig még csak nem is hallott...
Elküldve: 2009-07-21 22:02:49, 
