Nem direkt csinálom, ezek jöttek először. Annyi csak, hogy azt érzem, hogy ezzel az alaplapba való áttervezéssel úgy gondolod, hogy feltaláltak valami spanyolviasz félét és előbbre vannak. Pedig nem. Nem igazságra hajtok, csak leírtam a gondolataim, használjuk a fórumot. Ennyi történik.
A konzúzmert valóban be kell zúzni. Laptopilag van 2 fő kategória, az üzleti ami a szerencsésebb választás, meg a konzumer játékra, otthonra és sokszor silány minőség.
Ez tökre nem a legjobb példa - a fogyasztásra persze igen, - mert a szobányi kompjúterek korát követő korok más, jobb gyártástechnológiákat is hoztak, nem csak struktúrális- vagy filozófiai újragondolást. A laptoppenetráció egészét tekintve meg a használati érték erősen lecsökkent, pont az eldobhatóságuk miatt, konzuzmer esetén: kényszerű eldobásuk miatt. Ami részben népekbe belevert filozófia, részben minőségi kérdés, nyilván össze is függ a kettő.
A modularitással meg mi van? Én abban hiszek. Mi predesztinálja a felhasználást a silány, fogyasztói módi irányába jobban: ha tudod javítani, részeiben cserélni vagy ha nem? Itt is súlyozni kell, hogy gyakorlati szempontból - minőség, tartósság - melyik elgondolással gyártott készülék ad többet, egyáltalán érdemes-e ilyenen agyalni, mert 1 év múlva úgy is új beltérit vesz az ember. Ez is inkább egy elvi kérdés, mégis, nekem valamiééért a bóvli előbb eszembe jut a mai, kommersz-fogyasztói egybetermékekről, mint amelyikbe beleterveztek egy külön tápszekciót. Nem a konkrét beltérinek szól, lehet, hogy prímán hozza az elvártakat, de ne gondolja már senki, hogy egy nem prémium kütyübe belerakja a gyártó a korszak és a technológia sava-borsát.
Pont emiatt kell kipróbálni más átkódolóval is, a VHS sajátosságai jól tudják palástolni a digitális enkódolási bakikat, jobban mondva jelen esetben a forrás izgága kontúrjai, bizonytalan vonalélességei + amiket net_user is felsorolt dominálnak. Van, hogy csak akkor látja az ember az egyik résztvevő gyengeségeit, ha lecseréli azt egy másikra. Vannak hibák, amik kioltják egymást - de legalábbis konszolidáltabbá változnak a másik által - vannak viszont amik felerősítik.
Analóg terjesztésű kébeltévék esetén is az útközben begyűjtött zavarok jól felülírják a digitálisan vételezett, szétosztott jel kockáit, egyéb bajait.
sanca2, emiatt jó, ha felétek még ilyen típusú szolgáltatás van, igaz, a CRT korszakban jobban vette magát az ilyen, mai szemmel már sehogy se fér bele, főleg, ha kimaradások is becsússzannak. Nálam egy 1 kábelszolgáltatás sem elérhető, de 20+ évet sikerült kábelt (is) néznem, plusz pár közösségi rendszert tervezni, kivitelezni, összességében jó emlékként él bennem az a korszak (kivéve, mikor a SzívTv-n megjelentek a reklámok film közben).
Erről jut eszembe, egy rokon mikor dilemma elé került a további tévézése, a műholdas megoldást választotta, mondván "az mégis csak egy minőség". Ezen jót derültem magamban, de igaz, van, amivel szemben megállja a helyét a kijelentés.
Ha észszerű időközönként/időközre kapcsolod ki, szerintem hosszabb ideig bírja, mintha folyamatosan járatod, de biztosan lesz egyoldalú, gyakorlati példád erre, hogymárpedig a folyamatos a jó, nem vitázom ezen. Tekintve egy jobb kondi darabárát is, ez egy szigorúan elvi vita.
Vegyük elhanyagolhatónak (a nemlétezőbe nem megyek bele) az emisszióját a tápnak, hálózatba való hányás és fogyasztás még így is van. A többi eszközödnek, a köznek sem tesz jót a zavar a deróton, ráadásul a standby-ok generált összegét sem nyomod gondolom a kezembe /év. Ja, úgy már rögtön valós, nem? Ha érv kell, ezek azok. De nem ez számít, mert a legfőbb érv az, hogy hogy a gépért vagy és nem az életszerűségért, magadért - ez lenne a fő átadnivalóm. Én értem a te érveidet, te is tisztelj meg annyival, hogy érted az enyéim.
Mindenáron neked kell itt a házmesternek lenni, én megértem. Egyszer sem vetetted fel annak a lehetőségét, hogy rendszerben gondolkodjunk, közösen: van alapja amit írsz, de annak is, amit mi írunk. Egyszer sem tettél kísérletet arra, hogy a 30 év tapasztalatát összevesd a gyakorlati józanésszel és közösen fabrikáljunk egy "milyen időközönként/mennyi időre tanácsos kikapcsolni"-számot. Nem, mindenki hülye, plusz a 30 év.
Sarkos párhuzam, de ez jut eszembe: a Legendairtók vizsgálták, hogy megéri-e lekapcsolni a villanyt ha kimész a szobából pár percre vagy ne fáradjunk vele. Nyilván egy összetett rendszer esetén (táp) árnyalódik a kérdés és kikalkulálható egy időintervallum a löketek, minőségek és kapcsolások tükrében - már ha akarja az ember.
Megyek is futni egyet, de nem állok meg többé, rosszat tesz a sok megállás-elindulás, minek cifrázni? Nem életszerű amit hajtasz. És meglep, hogy pont egy elektronikás ember ilyen sarkos gondolatú.
Elvesztél akkor a részletekben. Arról írtál, hogy nem szabad kapcsolgatni, mert elpusztul. Nyilván nem 2 percenkénti kapcsolgatásról beszélünk. Nehéz osztani ezt a folyamatos üzem-véleményt, beláthatod. Nem az a hülyeség amit a tápokról írsz, hanem hogy a valóságra levetítve nem igazán tudod jól súlyozni ezt a löket-dolgot.
Értem. Arról van szó, hogy te gyakorlatként akarod eladni az elméletet. Szerintem mintannyian találkoztunk már bedöglött táppal. Mi lehetett halálának okozója? Hogy megtervezte valaki? Hogy legyártották? Hogy bekapcsolták? Hogy kikapcsolták? Hogy folyamatosan ment? Hogy kinyitották rá az ablakot? Hogy nem bírta a tél-nyár különbségeit? Értjük, hogy mit akarsz ezzel a ki-be kapcsolással és igazad is van, de az életben ez mondhatni irreveláns, nem ezek azok a nüanszok, amikre ügyelni kell, akkor már inkább a kondigyártás tűréshatárait, esetlegességeit vizsgáljuk, az mégoly fontos. Kapcsolástechnika, alkatrészek minősége - utána jön csak a felhasználási mód. Mert hát azért valahol mégis csak üzemre, üzemeltetésre tervezték, közemberek számára. Vagy annyira hozzászoktunk a gagyihoz, hogy automatikusan hímestojásként kezeljük? Erre próbáltam reflektálni burkoltan a magam nüanszaival (amik egyébként történetesen tényleg meggyőződéseim, de ez itt most mindegy).
Nem a kapcsolgatáson kell görcsölni, ha mezei, gyakorlati szemmel nézzük. Elvi szinteken is lehet vizsgálódni, de akkor ne csak neked lehessen igazad, illetve lásd, hogy egyoldalúan túlspiláztál egyetlen dolgot a ebben többelemű témában.
Miklós, szalmabáb-érvelésből világelső vagy, ezt nem vitatom el tőled. Miben beszéltem félre, hogy már megszoktad? Hozzáfűztem a gondolatomat a látottakhoz. Annyira megszoktad már a vitát, hogy szükségtelenül személyeskedéssel reagálsz. A fénycsövet te hoztad be, mint szart a szarhoz.
Erre a mérhetetlen, meg elhanyagolható, meg kábé, meg nagyjából, meg satöbbi dolgokra személy szerint nem vagyok vevő.
Ja, körbevesz a város. Ez pont olyan érvelés, mint a mobilnál, hogy ha már annyi szart bekapunk, eggyel több vagy kevesebb a közvetlen környezetünkben igazán nem számít. Nem kell túlgondolni, nem azt állítom, hogy jövőhéten kimúlunk rákban, de ez a gondolkodás akkor sem járja szerintem. De megértettem, hogy te emezen az állásponton vagy. Nem menti fel a fénycső sem a kommersz kapcsolóüzemet.
Akkor se védj már egy bazári kapcsolóüzeműt, úgy és azt szórnak amit csak nem szégyellnek, persze lehet tagadni. Még ha egy toroidról beszélnénk, de nem. Hagyjuk.
Nem párba állítottam a fogyasztással, a puszta tényére hivatkoztam. Jelen van, ennyiben maradjunk. Akit nem zavar (vagy legalábbis azt gondolja, hogy nem zavarja), az tartsa bekapcsolva. Más meg kikapcsolja. A magasfeszültségű vezetéket vegyük ki az egyenletből, nem életszerű és a példához sem illik.
Elküldve:
2017-01-31 10:49:04
Ezen jót derültem magamban, de igaz, van, amivel szemben megállja a helyét a kijelentés.