Idős, nagytermetű kan kutya. Fél szemére vak. A menhelyi kutyákkal barátságos, idegenekkel nem. Emberekkel nyugodt, kedves.
Mazsi kedves, békés öregúr.
Engem mindig nagyon meghat a vak kutyák tájékozódni próbálása. Olyan reménykedés, optimizmus, és bizalom van bennük, ami tényleg szívbe markoló.
Mazsi is ilyen.
Megérdemelne egy szerető kezet-szívet a hátralévő idejére...
Érdeklődni lehet: vahurajka@gmail.com
+36-30/384-78-78 vagy +36-70/933-80-70 (Lakatos Bernadett)
betty78 426. Elküldve: 2010-06-08 10:58:30 [18.]
--------------------------------------------------------------------------------
Nem értem…
Nem értem. Nem értem a mondatot: „nem tudom tartani, elaltatni meg nem akarom”. Főleg nem értem egy idős kutya esetében. Vajon tudja-e a k. gazdi, mi vár idős társára egy gyepmesteri, és sok menhelyi kennelben? Hogy mennyire nincs esélye új gazdira? Hogy társának lassú haldoklásra ítélésével váltotta meg mocskos lelkiismeretét?
Végigmegyek a kennelsoron. Nézem a szemeket. Az ugráló, csaholó, vágyakozó fiatalokat. Sajnálom őket, de dolgozunk értük, s tudom, van remény!
De az öregek előtt elfacsarodik a szívem. Mélységesen szégyellem magam, mert ember vagyok, s fajtársaimnak kell nevezzek olyanokat, akik egykor az ő „gazdáik” voltak. Akikért ők az életüket adták volna, akiket életen keresztül szolgáltak, s idős korukra terhes rongyként vitetik el a gyepmesterrel, vagy dobják ide a menhelyre – a „nem akarom elaltatni” álszent mondat kíséretében, mely szerintük jószívségüket igazolja. Pedig nem más, mint a felelősség legaljasabb, álságos áttolása valaki másra.
S ha már így történt… mit adhatunk nekik? Megteszünk mindent, lehetőség szerint. Kapnak enni, inni, biztonságos élőhelyet, napi szaladgálást, és sok-sok szeretetet. Csak egy valamit nem adhatunk meg nekik, a legfontosabbat – a Gazdit.
Hogyan magyarázzam Dunyhának, Flokinak, Balunak, Mazsolának, hogy: ne haragudj, sajnos nem vagy piacos, apró, fajtatiszta ficánka… Keverék vagy, nagytestű, tán csúnyácska, sőt néha büdi. Esetleg vak. Fogad sincs sok. Bármikor beteg lehetsz, ami egy csomó pénz, csomó idő, rengeteg aggodalom. És igen, hamarabb jön el az idő, amikor el kell engedni…
Mindezek ódiumát a k. gazdinak kéne viselni, s kicsi az esély, hogy valaki más, valaki új felvállalja helyette.
Nem tudom megmagyarázni, csak szégyenkezem – mások helyett.
Hazamegyek, s tehetetlen fájdalommal a szívemben simogatom meg ezeréves Barnabásom fejét, ő pedig végtelen bizalommal néz fel rám alig-látó szemeivel.
Idős, nagytermetű kan kutya. Fél szemére vak. A menhelyi kutyákkal barátságos, idegenekkel nem. Emberekkel nyugodt, kedves.
Mazsi kedves, békés öregúr.
Engem mindig nagyon meghat a vak kutyák tájékozódni próbálása. Olyan reménykedés, optimizmus, és bizalom van bennük, ami tényleg szívbe markoló.
Mazsi is ilyen.
Megérdemelne egy szerető kezet-szívet a hátralévő idejére...
Érdeklődni lehet: [b]vahurajka@gmail.com
+36-30/384-78-78 vagy +36-70/933-80-70 (Lakatos Bernadett)[/b]
Engem mindig nagyon meghat a vak kutyák tájékozódni próbálása. Olyan reménykedés, optimizmus, és bizalom van bennük, ami tényleg szívbe markoló.
Mazsi is ilyen.
Megérdemelne egy szerető kezet-szívet a hátralévő idejére...
Idős, nagytermetű kan kutya. Fél szemére vak. A menhelyi kutyákkal barátságos, idegenekkel nem. Emberekkel nyugodt, kedves.
Mazsi kedves, békés öregúr.
Engem mindig nagyon meghat a vak kutyák tájékozódni próbálása. Olyan reménykedés, optimizmus, és bizalom van bennük, ami tényleg szívbe markoló.
Mazsi is ilyen.
Megérdemelne egy szerető kezet-szívet a hátralévő idejére...
Érdeklődni lehet: vahurajka@gmail.com
+36-30/384-78-78 vagy +36-70/933-80-70 (Lakatos Bernadett)
Idős, nagytermetű kan kutya. Fél szemére vak. A menhelyi kutyákkal barátságos, idegenekkel nem. Emberekkel nyugodt, kedves.
Érdeklődni lehet: [b]vahurajka@gmail.com
+36-30/384-78-78 vagy +36-70/933-80-70 (Lakatos Bernadett)[/b]
/ 1 
Elküldve: 2011-02-16 20:54:02, 
köszönjük!
