A lapka erősítők valóban nem a legjobbak nincs árnyékolása meg zajos is. De a hozzájuk adott tápegység és műanyag házas DC leválasztós koax csati sem egy leányálom. Jobb fajta táppal és árnyékolt erősítővel semmi gond. Jut eszembe volt szó róla, hogy az erősítők mennyire érzékenyek a közeli villámcsapásokra. Egy árnyékolt típus is tönkremehet ilyen másodlagos hatástól vagy az árnyékolt burkolat valamelyest véd? Nyilván azzal tisztában vagyok, hogy közvetlen találat ellen semmi sem véd csak a jó szerencse.
Köszi a válaszodat !
Analóg időben még jött Szlovákia a most kitárgyalt Lepke antennával, mert hogy régen Nekem is az volt :) Sajna antennaforgatót már régebben sem találtam neten és igen a Budai hegyek miatt aggódom Én is, hogy egyáltalán érdemes-e beruházni egy komoly DX antennába, vagy se .....
Bizony, a logperhez nem kell illesztés... Felénk a néhai JSZSZK-ban már a 80-as évek végén kezdett elterjedni az első változata (VHF - UHF), már akkor gyártotta az Iskra. Talán 3 éves lehettem, amikor apu megvette az elsőt, ami azóta is megvan. A közeli nagy teljesítményű adók vételére használtuk (Belje és Vörösbérc-Ürög), mert a Zágrábi TV és a Belgrádi TV 1. csatornái VHF-III sávban üzemeltek (szerencsére horizontálisan), így nem kellett külön antennákat szerelni a VHF-UHF sávokra. Ma persze a VHF-III. sávban nincs televíziós műsorszórás a régióban, ezért már az UHF sávra méretezett változatát gyártják.
2 éve kaptam egy öreg, de jó állapotban lévő lepkét. (Addig már sok jót olvastam itt az ITI barátom lepkés beszámolóiból)
No, szóval felrakás előtt belenéztem a mű. dobozba, a benne lévő beépített erősítője szépen zöldült, azaz ette már az idő vas foga a rezet.
Kioperáltam onnan, és tettem be helyette egy mai korszerű kis erősítőt. Felraktam árbócra, és nosza, lássuk a medvét. A közeli adókat (Kab-hegy) túlvezérelte, de a helyi domborzati viszonyok miatt esélyem sem volt az osztrák vagy horvát adókra.
Viszont valamiért a közeli - kis teljesítményű - Siófokot is gyatrán hozta, amit nem értettem.
Gondoltam egyet, és kiszereltem az erősítőt, s tettem a helyére egy balunt.
Így már semmi baj nem volt a Siófokkal, de jött vele szépen a 80 km-re lévő Úzd is.
A logperhez:
Nekem már vagy 2000 óta van egy példányom, ami még fizikai sérülést sem szerzett 20 év alatt, csak a koaxot cseréltem le kétszer.
(Sokan nem tudják, hogy nem kell balun trafó a koaxos levezetéshez. A baluntrafó ugyanis a 75 ohmos aszimmetrikus kábelt illeszti a szimmetrikus táplálású, 240 ohm-os antennához, azonban a logper antenna eleve 70 ohm körüli impedanciával bír, szimmetrikus módon - földfüggetlenül. )
GTMEDIA Combo, Octagon SX 87, U2C B6 Full HD | DrHD D15 | Amiko Mini HD I IllusionSat M3-M5-Max2HD | Inverto LNB-k | Digipower és DM 3800 motorok | ofszet tükrök 60-180 cm-ig
Én leteszteltem több lepkét is anno, működött VHF-III sávban is, igaz a nyeresége elmaradt az erre a sávra méretezett antennákhoz viszonyítva. Előnye (ami hátrány bizonyos esetekben) az irányított yagi antennákkal szemben a nagyobb nyílásszög. Ha kivettem belőle a lapka erősítőt és balunnal helyettesítettem, egyértelműen gyengébben teljesített UHF sávon is mint a közepes és nagyobb nyereségű irányított yagik. A lepkéket általában nagy erősítésű, olcsó és nem túl megbízható lapka erősítőkkel szerelik, ami analóg időkben szemmel látható volt, hisz a nagyobb teljesítménnyel sugárzó adók zavarták a szomszédos csatornákat. Ez problémát okoz a digitális vételnél is, érzékenyebb vevőknél a jelszint folyamatos ingadozása mutatja, ami időnként kockásodáshoz vagy a kép széteséséhez vezet a túlvezérelt jel miatt. Persze van ahol a lepke a jó megoldás (vételi helytől és viszonyoktól függ) de én például nem preferálom. Ha valaki olcsó megoldást akar, akkor inkább egy logpert szerelek (az irányított yaginál nagyobb nyílásszögű antenna, akár 45 fokos nyílásszöggel hasonló irányban elhelyezkedő tornyok vételére is alkalmas, de jobban ellenáll az időjárás viszontagságainak mint a lepke).
Ha az adó erős és magasan fekszik akkor messzebbről is simán veheti még egy lepke is. ITI fórumtársunk 170-180 km-ről vesz osztrák, szlovén adókat mert magasan fekszenek. Általánosságban a 60-as csati felett romlott erősen vele a vétel de mivel ezek már nincsenek így főképp adó közelben bőven megfelelő ha nincs ami zavarja. Az újabb triplexek meg pont a magas frekiken voltak nagy nyereségűek mai freki kiosztást nézve megkockáztatom csak irányítottságuk miatt tűnnek jobbnak.
Érdekes dolgok ezek, a nagymamám padlásán egyetlen szál erősítős lepke volt elég hosszú ideig, Kab-hegyet erős 70 km-ről gyönyörűen vette. A VHF 12-n és az UHF 22-n egy apró pötty sem volt, de az 57-esen is csak minimális. Kíváncsiságból az MPEG 2 teszt idején rátettem egy beltérit - akkor a 64-es csatornán adott 1 vagy 4 kW-tal - és ugyan gyenge jelszinttel, de akadás nélkül ment a műsor. Hátulról vette a rohonci VHF 6 -ot és a grazi VHF 7-et is zajosan, de bőven nézhetően. Amikor irányba állítottam, a zaj ezeken is minimális szintre csökkent.
Az sem teljesen legenda, hogy Lakihegyen a káposztafejek is zenéltek. Nem kellett anno detektoros rádió, majd a csöves, hogy a kapálás közben Gershwint és vízállás jelentést hallgasson Mari néni.
GTMEDIA Combo, Octagon SX 87, U2C B6 Full HD | DrHD D15 | Amiko Mini HD I IllusionSat M3-M5-Max2HD | Inverto LNB-k | Digipower és DM 3800 motorok | ofszet tükrök 60-180 cm-ig
Nyugodtan vitatkozz, engem nem zavar. Itt van előttem az UAT8 szélessávú televizióantenna dokumentációja, amit adtak hozzá. Pár adat: Vételi cstornák: 6-12, 21-60. Nyereség: 6-12 csatorna 9-12 dB, 21-60 csatorna 11-13,5 dB. Erősítős változat eltérések: Nyereség (csatornától függően) 30-35 dB.
Szóval tudja a VHF-et is, és dróthálós. Jelenleg is üzemel, csak a fejerősítőt cseréltem LNA-177-esre. Mivel szélessávú, ezért hosszabbak a dipolok, de mivel csak UHF adás van, ezért kellene rövidíteni.
Igen OFF volt amiket írtunk elismerem és én is saját tapasztalatomból mondom nálunk a tótok vannak így persze főképp a rádió de padláson a TV-vel is el lehet ezt játszani, hogy egy szál dróttal megy. De hogy visszatérjünk ide én a nagy hideg hegyi adó jelét is behoztam koax véggel adótól 25 km-re de persze csak padláson rákötött erősítővel stabil.
Rettentően OFF ebben a topicban (lehet meg kéne fontolnunk átvonulni valahová innen), de a román tévéről annyit, hogy ha Békéscsabán a 8. emeleten laktál 7-8 éve, és az ablakod is a megfelelő irányba nézett, ott a televíziód anélkül is képes volt színesben(!) fogni a román tv műsorát, hogy egy centiméternyi koaxot is beledugtál volna. Pusztán a koax-aljzat összeszedte.
Tapasztalat. :)
Igen a dipólok hosszúsága miatt valamennyire működhet, amin az erősítő is egy picit javít. Mondjuk az is lehet, hogy az a román adó jó magasról nagy kakaóval szórt, meg hát a VHF jobban is terjed.
Szerintem max. Szlovákia az amit lehet fogni bár jó pár hegy (budai hegyek, Börzsöny) takar. Nálam a fővárostól légvonalban 50 km-re ÉK-i irányban a selmecbányai adó jele a legerősebb ez elég magasan van, viszont korántsem úgy sugároznak általánosságban említve mint analógban. Ja és V polárban sugároznak. Más nem hinném, hogy jönne mivel az osztrákok azt hiszem csatorna fedésben is vannak, többi meg messzebb van. Ezt csak úgy lehetne megítélni ha egy forgatón lévő bikaerős antennával meg lenne próbálva mit fog és honnan.
Egyszer már nekem is írták másik fórumon, hogy a lepkék egész hullámú dipólokkal vannak szerelve. A VHF vételt meg azért írták mert a bele épített szélessávú fejerősítő VHF-UHF-et tudott így ha valamennyi jelet összeszedett VHF-en azon az erősítő kicsit segített de biztos, hogy nem olyan tükör tiszta képet alkotott volna mint UHF-en. Anno nálunk analógnál pl. mindig a 41-es csatin lévő Széchényi hegyi M1 jele volt a legtisztább a lepkén. Még valahol olvastam is, hogy valaki fogott vele adást talán a szentesi VHF 8-ról (javítsatok ha tévednék) de nagyon zajosan.
...nem akarok vitatkozni, de a "lepke" sosem volt VHF antenna...ennek a konstrukciónak a VHF III. verzióját a Dunántúlon előszeretettel alkalmazták az ORF1 vételére...nyilván a reflektor ott nem drótháló volt...így kivitelre nem hasonlítanak egymásra, de a felépítési elv azonos.
Csak megemlítem - Rothammel: Antennakönyv 29.3.12.2 - UHF ill. 29.3.10 - VHF III. verzió...ebből épült 4 ill. 6 "szintes" verzió is...
Valamit nagyon nem jól számolsz. Ezek félhullámú antennák, amiket még a VHF vételére is terveztek. Így ezek 380 MHz-es dipolok. Ha a legalacsonyabb frekire méretezném (22-es csatorna, 482 MHz), akkor a félhullámú dipolnak 311 mm-nek kellene lenni, tehát vágni kellene.
...395mm a dipólok hossza, abból nem vágni kell, hanem hozzá kell már toldani. Ezek egész hullámhosszú dipolok -> 300/0.395=760 -> 760 MHz-re van méretezve, a maximális nyeresége 780 MHz körül van - onnan meredeken csökken. Annó aki 60-as feletti csatornát akart venni, annak kellett vágni, most, hogy szépen elhagyjuk a 700 MHz feletti csatornákat ezért frekvenciában lejjebb kell ezeket az antennákat méretezni - ősztől az ideális hossza 440-450mm lesz, mert különben az antenna maximális nyeresége sávon kívül lesz...
Elküldve: 2020-05-11 17:13:53, 
