Csak akkor arra szeretnék választ kapni, hogy a TV kártyával felvett és a set-top-boxszal felvett műsor bitsebessége miért tér el, hiszen mindkét készülék csak rögzít, nem tömörít (nálam is)?
Én nem vettem észre javulást az RTL Klubnál, mozgások pont úgy mosódnak, mint szokott. A hírek alapján nem is céljuk, hogy javítsanak rajta, legalább 10 évig.
Mindenesetre, a lentebbi számítógépes példák mellé említhetnék egy boxot is: a DPS80 HD felvétel közben kiírja (Info gomb nyomására) egyéb adatok mellett a felvételi bitrátát.
KByte/s-ban, de zárójelben feltüntetem a Mbit/s értéket is:
8 MUX-ot kapott Magyarország, ebből 5-öt nyert el az AH. Ebből:
- 2 működik
- 1, ami DVB-H-t sugároz, elvileg nem sokára, mert az AH megkérte a DVB-T-re történő átminősítését
- a maradék 2 az analóg csatornák frekvenciáin megy, tehát az analóg lekapcsolás után, tehát kb. 2011. dec 31.
Én Szerbiában nézem a MinDigTv műsorát a kódolt csatonákkal együtt, kb.80km a pécsi adótól és 25km a magyar határtól...
itt a Bácskában a TV2 az UHF 32 a legerősebb és legminőségesebb a jele, míg az RTL Klub vétele kicsit problematikus. Ennek a problémának a MinDigTv egyenesen fantasztikus megoldást nyújt.
Személyesen a LG Flatron LCD tévén nézem a DVB-T csatornákat, a MinDigTv Extra-ra azért fizettem elő, mert itt nálunk semmilyen módon nem lehet nézni a magyar NatGeoChannelt, a DIGI is csak a román változatot kínálja számunkra...
Nekem csak az lenne a kérdésem, hogy mikor indul a másik kettő multiplex, amit a frekvenciakiosztáson megkapott Magyarország???
Nem véletlenül érhető el műholdról is a szolgáltatás. Tényleg nem lehet minden völgyet besugározni, még azzal a műszaki megoldással sem, ami Ausztriában és Németországban használatos. Pláne a hazaival, aminél sok (fizetős) csatorna = tetőantennás vétel...
Műholdas + DVB-T simulcast esetén a néző platformsemlegesen választhat, hogy melyiket szeretné vagy tudja használni. Közszolgálati műsorok esetén a tévé előfizetési díj ellenében "ingyen".
Ezt felejtették el a rendszer kitalálói itthon, és ezért is elképesztően rossz megoldás, hogy a Duna másik műholdon van, mint az MTV. Ugyanis csak egy apró lépés lenne megoldani a DVB-T égi tükrözését. Ha lenne rá akarat. De úgy tűnik, hogy a fizetős műsorterjesztők érdeke ma fontosabb. Akinek nincs DVB-T az fizessen elő valamelyik szolgáltatónál.
A földi sugárzás állami feladata látszólag kipipálva, AH bevétele megvan. A kábeltévék és a fizetős műholdas műsorterjesztő vállalkozások bevétele is OK.
A néző? Ja, az nem számít.
"Egyébként is érdekelne, konkrétan mit zavar odaát az UHF 44 és 69-on sugárzott magyar DVB-T, mert szerintem nincs egyiken sem analóg adásuk"
Konkrétan UHF44-en a Markiza megy Pozsonybol (nincs olyan közel az adó de akár bele is zavarhat, mondjuk egy kis tropo esetén vagy ha valaki távolabb veszi Pozsonyt mondjuk kékes irányába), szomszédos csatornán meg UHF45-n szintén Markiza Nirtábol.
Az hogy mennyire zavarna azt nyilván bonyolultabb meghatározni.
Javíthatod az elírást fél órán belül a szerkesztés menüvel, ha a skin #5-ös megjelenítést választod.
[Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2010-09-27 09:14:44]
1. az osztrák térképet nézve a hegyes-völgyes domborzat miatt ugyancsak nehéz dolguk van minden völgybe eljuttatni a jelet.
2. mint tudjuk, az osztrákok (vagy a németek is) más beállításokkal mennek, mint mi vagy a szlovákok.
3. az osztrák és a német térképek is csak egy bizonyos szintig engedik a zoomolást, bár kétségtelenül első tájékozódási alapnak elegendő lehet.
ami a zoomolható, többszínű térképet illeti, dolgozunk mi is egy fejlesztésen ami már az új adókat is tartalmazni fogja.
Azt írod, hogy: Tehát a tetőantennától 20 év alatt eljutottunk a tetőantennáig...
Nem, csak el kell jusson a tájékoztatás a szoba- és a külső (ablakpárkány, erkélyrács, stb.) antenna alkalmazhatóságáig, ahogy ez Ausztriában van. Nézd meg pl. a http://www.dvb-t.at/ oldalon a wie empfangen fül alatt a tréképet, nagyítsd ki és láthatod, hogy a sógor háztömbjében mivel vehető az adás és nem csak és főleg nem tetőantennával.
Nagyon érdekes a tévénézés "evolúciója". A 60-as, 70-es, 80-as években mindent megtettünk, hogy foghassunk a két (vagy inkább csak másfél) állami csatorna mellett még valami mást is. Tornásztunk a tetőn elszántan, aztán elbűvölve bámultuk a számunkra érthetetlen (és érdektelen) szlovák, orosz, jugó, román adást (főleg hétfőnként). Aki osztrákot fogott, az valamivel jobban járt. Aztán egyszercsak a központi antennán megjelent a Sky, Super, TV5, és madarat lehetett velünk fogatni, pedig még mindig nem értettük, mit látunk. A 90-es évekre ideért a kábeltévé is, és ekkor a vehető 15-20 csatorna tényleg lehetővé tette, hogy olcsón mindig legyen néznivaló. 2000-től elkezdtek szaporodni a magyar adók, és mára eljutottunk oda, hogy elég lenne 10 normális csatorna is. Tehát a tetőantennától 20 év alatt eljutottunk a tetőantennáig...
Tökéletesen egyetértek, ennél jobban nem lehetett volna ezt a jelenséget összefoglalni. Nem tartom magam szegénynek, szerencsés ember vagyok, mégsem vagyok hajlandó még csak 2000 forintot sem fizetni azért a kínálatért, ami ma elérhető bármilyen pay-tv platformon. Ennek már köze nincs ahhoz a valódi választékhoz, ami 10 évvel ezelőtt jellemezte a kábeles piacot. A MinDigTV ingyenes kínálata bőven fedezi a tévézési igényeinket - a fizetősnek fejlődnie kellene, bár jó az irány, amit vett a szolgáltatás, a kínálaton sajnos erősen érződik a két nagy kertévé nyomása.
egy dolgot azért nem árt leszögezni, mégha SzabóZ (Index) továbbra is azt a degradáló megállapítást tolja, hogy a földfelszíni platformot csak lesajnált szegények nézik, akiknek a reklámértéke 0. Ezzel ellentétben a 115-120 ezer jelenlegi MinDig TV felhasználó többsége nem az analóg földfelszíniről állt át, hanem pay-tv szolgáltatásról, vagy egyelőre a pay-tv mellett párhuzamosan használja a DVB-T-t (pl. mert még tart a hűségnyilatkozata). Az analóg földfelszíni nézők valóban csak akkor fognak átállni, mikor nagyon muszáj lesz, és ezt is a lehető legkisebb beruházással akarják megtenni (erre a csoportra valóban jellemző, hogy inkább a szegényebb rétegekből kerülnek ki). Hogy mi lesz velük, hogyan kívánja az állam őket átállítani, arról egyelőre nincs hír. Viszont a MinDig TV felhasználók nem kis szeletét képezik azok, akiknek elegük van abból, hogy 60-70-80 csatornáért fizetnek elő, de igazából úgy érzik, hogy a pénzük folyik ki a kezük között, mert a magyar nyelvű csatornákra kapcsolva deja vu érzésük támad ("mintha ezt már láttam volna"). Őket úgy kategorizálnám - márha egyáltalán jó dolog bárkit is kategorizálni- hogy a "tudatos vásárló", aki ár/érték arányokat néz, felismeri, hogy ahhoz, hogy az ő napi szinten max. 2 órás tévénézését kielégítse, nem biztos, hogy bármire is érdemes előfizetnie. Pedig ennek a rétegnek a túlnyomó többsége anyagilag egyáltalán nem tartozik a szegény kategóriába. És ez az a - most még kis számű - csoport, mely a "vissza a gyökerekhez" elv mentén visszakanyarodik a közszolgálathoz, más kérdés, hogy a közszolgálati tévék hogyan képesek ennek az igénynek megfelelni. sajnos az elmúlt évtizedekben a tudatos építkezés ezen a területen finoman szólva is kivitelezhetetlen volt. Még egy info: a MinDig TV felhasználók 5%-a olyanokból tevődik össze, akik korábban egyáltalán nem tévéztek, ezek többsége USB-s, PCI-kártyás néző. Gondolom, hogy többségük ráadásul fiatal, diák (pl. koleszben akar a letöltés mellett tévézni is) ezen is érdemes lenne elgondolkozni, mikor valaki lesajnált szegény öregekről beszél a földfelszíni platform kapcsán.
TV kártyával 1628, 1496, 128 (teljes, videó, hang) kbit/s. Az előző magasabb értékek a set-top-boxszal születtek. Most melyik az igaz?
[Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2010-09-26 21:26:12]
A MediaInfo és a KMPlayer is 2,2Mbit/s feletti teljes adatsebességet ír ki a felvett műsorról, ami nincs újratömörítve. A DVB Viewerrel nem tudom ellenőrizni, mert nem tud futni a gépemen. Más program is 1,6Mbit/s-ot mutat nálad?
Az biztos, hogy a DVB-T dobozzal ugyanott, ugyanazzal a TV-vel nézve szebb a képe az RTL klub-nak, mint ha az analógot nézném (Kab-hegy felé nézve). És nem a vett jel erősségével van baj analógon, nem is szellemképekkel, egyszerűen határozottabbak a kontúrok, jobb pl. a kisebb méretű, főleg színes szövegfeliratok olvashatósága (ez nyilván így van, hiszen a DVB-T dobozból RGB-n megy a TV-be a jel, ami lényegesen jobb megoldás, mint akármilyen PAL dekóder).
Azt is meg kell jegyezni, hogy sajnos látszik a DVB-T adáson, hogy mennyire össze van az MPEG nyomorítva: ma pl. a F1 adásában a "rohanó szÍnes csíkos", hivatalos F1 főcímben a csíkok melletti kása, kockásodás egyértelműen az agyonnyomorított MPEG-nek köszönhető. Más, gyors mozgású jeleneteknél, pl. akciófilmes robbanásoknál is megfigyelhető ugyanez (nekem erre valamennyire rááll a szemem, egy időben rengeteg filmből csináltam különböző MPEG-eket). Ennek ellenére én még mindig teljes mértékben elfogadhatónak tartom a DVB-T minőségét, azt semmiképpen nem mondanám rá, hogy az analóg földfelszíninél rosszabb.
Elküldve: 2010-09-27 21:18:47, 
