Az LCD, de én 16:9 képcsövesre gondoltam, VGA-csatlakozóval. Ilyenek ritkábban fordulnak elő és most már csak a használtpiacon.
Szerk: írhattam volna CRT-t is, csak egyrészt a megszokás, illetve jobban szeretek magyar szavakat használni, én még magyar irodalmon nőttem fel. Régen senki nem tudta, mi az a CRT. LCD-nél persze győz a rövidebbik változat.
[Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2010-08-18 11:13:27]
A fél éve vásárolt Sony W5500-asomon van D-SUB. A maximális felbontás, amit elfogad azon keresztül 1600*1200 körül volt, ha jól emlékszem. Ha nem felejtem el, otthon megnézem a kézikönyvében.
Ja, és a 40"-es tévét kb 4 méterről nézem, és bizony látható a különbség az SD és a HD felbontású adások közt. Ellenben az 1080 soros és a 720 soros HD kép közt már nem tudnék különbséget tenni ebből a távolságból. Hozzá kell tennem, szerencsére tökéletes szemem van...
Igazi ínyencek sok mindenre képesek. Én nem hallgatok bakelitet csöves erősítőn, viszont általam tuningolt (néha több darabból összerakott) képcsöves TV-t használok. (Tehát itt nem 55 centis emissziószegény homálydobozokra kell gondolni.)
Egyrészt még mindig élethűbb a képe, továbbá azt a nagy hatalmas felbontást bizonyos távolság felett úgysem látni, mivel az emberi szem felbontása nem teszi lehetővé.
Mivel én amúgy sem szoktam nagy képernyőt közelről nézni, nem olyan nagy a különbség, mint sokan hinnék. És igen, megutáltam a 100 Hz-es képcsöves tévéket is, ezért visszatértem az alapokhoz, vagyis a full analóg jelúttal rendelkező 50 Hz-es megoldáshoz. Amelynek villódzása egyébként szintén csak közelről nézve jelentene problémát, normális távolságból nézve nem.
További alternatíva lenne még az általam nem kedvelt LCD megkerülésére egy D-SUB VGA csatlakozóval ellátott 16:9 képcsöves TV, aminek számítógépről tolnám a jelet. Csak ilyet nem sikerült még keríteni, illetve nem is tudom, hogy ezek milyen felbontásokat tudnak, mert ilyen adatlappal még nem találkoztam.
Ha jól értelmezem saját szavaimat, akkor a hozzászólásomban példát írtam az általad leírt jelenségre. De ki gondolta volna a nick-ed alapján, hogy 50 Hz-s CRT-n nézed a digitális FullHD adást?
Valaki tud megoldást a nem beltériben történő kártyafrissítésre? A kártya szuperül megy egészen addig, amíg nem kell frissíteni.
Egy CardMan a kártyaolvasó, elvileg azzal lehetséges a frissítés.
Ha valaki tud infót a beállításokról, légyszi ossza meg velem. Köszi.
A 100Hz-es képfrissítés és a 100Hz-es mozgáskompenzáció nem ugyanaz. Annyiból hasonlóak, hogy megosztják a felhasználókat, legalább annyian utálják mint amennyien szeretik :)
Azért a nickemből kitalálható, ilyennel már csak nem vezetném meg magam, hogy szaggat az LCD. Ez nem szaggat, mert képcsöves.
Én még mindig többre tartok egy jó képcsöves TV-t, továbbá tele van a pince ilyenekkel. Így nekem egyelőre nem is kell LCD. (Bár a számítógéphez van egy HD monitor.)
Még a 100 Hz-es képcsöves TV-ket sem kedvelem egyébként. Inkább legyen full analóg a TV, és persze jó állapotú képcsőre gondolok, ezekből sokkal szebb képet ki lehet kihozni, mint egy 100 Hz-esből.
Minden bizonnyal az újabb és drágább készülékek sokat tudnak javítani a kép minőségén. Csak hát nagyon sokan vannak akiknek még a régebbi technológiájú készülékeik vannak, azokra is gondolni kellene. Nem beszélve a TV-tunerekről. A kis USB-s és PCMCIA-s kütyükbe nem tudják belezsúfolni a megfelelő erősségű hardvert. Sok számítógép például képtelen megjeleníteni a HD-s tartalmakat. Kettő-vagy négyprocesszoros masinák kellenek hozzá. Én is csak az SD-s csatornákat tudom fogni tartósan 80%-os processzorterhelés mellett PCMCIA-s tunerrel. A HD-s adók csak akadozva foghatók.
"Hogy Tévészerelőnek igaza van-e abban, hogy a vevőkészülék nem tudja feldolgozni a gyors mozgásokat és azért mossa el a képet; nem tartom valószínűnek, hiszen nem esik szét a kép, az adatáramlás folyamatos. Azt jeleníti meg amit kap az adótól."
Azt ne felejtsük el, hogy az LCD tévék deinterlacing képességei nagyon nagy szórást mutatnak, és az egyre gyakoribb 100-200 Hz-es tévéken az interpolált köztes frame-ek miatt sokkal élesebbnek tűnik a látott tartalom, mint régebbi, "butább" társaikon. Szóval adott esetben igenis sok múlhat az adott képmegjelenítő elektronikai képességein.
A magas jelminőség nem biztos, hogy igaz. A gyártók sokszor hamis adatokat íratnak a szoftvereikkel a képernyőre. Nálam például előfordult, hogy a firmware frissítése előtt a minőségre 90% fölötti értéket kaptam. Frissítés után lement 60% alá. Most akkor melyik a valódi? Gyanítom, hogy az utóbbi. Ha magas minőség esetén is maszatolás, kockásodás van a túlzott tömörítés miatt, akkor az nem a vevőkészülék hibája, hanem a szolgáltatóé. Hogy Tévészerelőnek igaza van-e abban, hogy a vevőkészülék nem tudja feldolgozni a gyors mozgásokat és azért mossa el a képet; nem tartom valószínűnek, hiszen nem esik szét a kép, az adatáramlás folyamatos. Azt jeleníti meg amit kap az adótól.
Az említett dokumentum 67. oldalán mutatott 14. ábra mutatja, hogy minél nagyobb a vett jelszint, annál kisebb a bithiba arány. Tehát annál stabilabb lesz majd a vétel, minél nagyobb teljesítménnyel fognak sugározni.
A dokumentumnak a 67. oldalát gondoltam számodra érdekesnek.
A gyors mozgások esetén a "szaggatás" oka lehet például: a forrásanyag hibája, az 50 Hz-s LCD képmegjelenítés 100Hz-s mozgáskompenzáció nélkül. Így elsőre nem vételi problémának gondolnám az általad említett hibajelenséget.
Nagyon magas a jelszintem és a jelminőségem, de még kockásodást nem tapasztaltam Kékes esetében - az extrém időjárási helyzeteket leszámítva.
A kockásodás a beltéri is okozhatja, ha a nagyobb bitfolyammal nem tud megbirkózni.
Tegnap a TV2 esetén volt megfigyelhető egy kis "mosott sz@r" effektus, de ez nem hinném, hogy az AH hibája.
Az rendben van, csak mint az egyébként érdekes dokumentum is kitér rá:
A hazai DVB-T adások a statisztikus multiplexelés következtében
változó adatsebességgel kerülnek továbbításra.
Méréseink során arra a következtetésre jutottunk,
hogy a képtartalom és annak hibátlan átviteléhez
szükséges minimális adatsebesség nagyon szoros kapcsolatban
van. Gyorsan változó és emellett részletgazdag
felvétel átviteléhez gyakran 6 Mbit/s-os adatsebesség
is kevés lehet.
Mindez még az MPEG2 kísérleti adás idején íródott, de nem is ez a lényeg. Tegyük fel, ahol erősen zajos az antennajel, az lekorlátozza az elérhető maximális letöltési sebességet. Itt arra az adattartalomra gondolok, amit az utólagos javításokkal együtt is még hibátlanul képes előállítani a vevő.
Így el tudnám képzelni, hogy zajos bejövő jel esetén a statikus képek még jók, de nagyobb mozgásoknál már gond adódik. De ez valóban csak elképzelés. Ha valaki azt mondja, hogy ő 100 % jelminőségnél is ugyanezt tapasztalja, akkor nincs miről beszélni.
Duna II-n volt például egy útifilm, a pekingi Tienanmen téren körbefordult a kamera, hogy láthassuk, mekkora nagy. Nem láttunk szinte semmit, mert csak szaggatott, elmosódott árnyakat lehetett kivenni, ami enyhén szólva is komolytalan, gagyi. Hacsak nem az volt az oka, hogy gyenge nálam a jel, mert akkor legalább el tudnám fogadni.
Elsősorban a "C" multiplex, mivel abban van minden (HD, SD, kódolt). A ProgDVB-vel elvileg lehet rögzíteni a teljes TS-t is, legalábbis a műholdról tudtam ilyen filet készíteni.
Elküldve: 2010-08-18 10:55:44, 
