Ne csúsztass...
Van egy állami cég, közpénzből fenntartva! A piaci bevétele elenyésző, tehát ezt lehet úgymond "bevételként" nézni, a többi mi más, ha nem nulla? Egyik zsebből a másikba eset. A DVB-T sem hinném, hogy egy profitot hozó szolgáltatás. Amit bármely címen az állam fizet a saját tulajdonú cégének, az nem más mint az adófizetők pénzének elköltése. Szükség van-e ekkora rendszerre? Meglehet, de bármelyik magánszolgáltató át tudná venni a helyét, igaz ők is adóforintból működtetnék, de lehet olcsóbban! Az én szerény véleményem az, hogy egy ilyen alacsony számú előfizetői táborhoz képest, egy ekkora földi vasparknál még a DTH is olcsóbb megoldás lenne.
Mint látom komoly üzletember vagy...az árbevétel a mérleg egyik serpenyője, a másikban a kiadások vannak, a nyereség vagy veszteség a kettő különbsége...a lakossági szolgáltatásból származó bevétel lehet a szolgáltatás biztosításához szükséges berendezések villanyszámlájára sem elég, de ezt ellensúlyozza az egyéb területről származó nyereség...de ezt csak az AH vezetése tudhatja (ill. a tulajdonos Magyar állam).
Hogy pénznyelő-e? - ezt te biztos tudod...pl. pénznyelő az MTVA - hogy tudjon a 10 milló magyar Fradi - Felcsút meccset nézni, az MTVA fizet az Antenna Hungáriának a műsorszórásért, közvetítő kocsiért, a Magyar Telekomnak a közvető vonalért, stb, stb...
Majd a tender után kiderül, hogy mi lesz 2020 után, de egy az biztos, bárki is nyeri, annak legalább a közszolgálati műsorok sugárzását állam által szabott áron biztosítani kell -> számíthat egy fix bevételre. Ezen túl, ha lesz olyan kereskedelmi csatorna, aki kifizeti a sugárzási díjat, az a csatorna ingyenesen elérhető lesz a DVB-T rendszeren, de nem biztos, hogy lesz előfizetéses szolgáltatás 2020 után...
Ha a tendert valami véletlen folytán elveszti az AH, akkor még mérlegelehet, hogy a meglévő infrastruktúráját bére adja-e a nyertesnek, vagy selejtezi -> nagy valószínűséggel bérbe fogja adni, de a nyertes akár vehet új berendezéseket és bérelhet mástól adótelephelyet (pl: Magyar Telekom is rendelkezik számos adótoronnyal és hozzájuk kapcsolódó országos lefedettségű adatátvitelei vonalakkal).
Tehát a lentebb bedobott 50 milliárd, azaz: 50.000 milló és az itt szereplő szám között -10.339 millió a különbség, ebből úgymond bevétel, amely valós: 4.466 millió forint. Ennek tükrében a többi tiszta veszteség? Komoly egy cég... Nem nyeli a pénzt, á, dehogy...
Forrás a "lottószámra"?
Tehát az állami tartalommal megtöltött állami szolgáltató, állami bevételekből 50 milliárd nyereséget realizál? Tehát átteszi a jobb gatyazsebből, a bal gatyazsebbe? A bevétel egy dolog, mert ez nem hinném, hogy nyereség. De mennyi a kiadás?
Én ezt, mint külföldi szolgáltatónál lévő, magyar tv-t nem néző, országos rádiót nem hallgató hogyan járulok hozzá, amit miért is tennék? Az adómból... Szívből örülök, hogy pénzelhetem azt, ami nem érint.
Tv és rádió sugárzás (ebből értened kellene a lényeget). Illetve van jelentős távközlési hányad is (ebben megint látni kell a lényeget). Valamint a tv közvetítések, cdn, FLM tevékenység.
Nem akartam én vitát nyitni, mert ha nem lenne sem érdekelne, de egyet tudok, hogy azzal a haszonnal lépett le a francia, amit eladáskor realizált.
Ez mindenhol kényszerpálya, tehát nemigen hinném, hogy itthon meg nyereséges. Konkrétan, piaci alapon nem tud az lenni.
Ugyan már, más országok is megcsinálták és nem volt a műsorszórás külföldi kézben.
De persze ha te jobban érzed magad attól, hogy úgy véled csak azért van DVB-T Magyarországon, mert az AH egykori külföldi tulajdonosa beruházott és kiépítette az infrastruktúrát (és persze az AH eladásakor mindezt nem kalkulálta bele az eladási árba, hanem csak úgy itthagyta), hidd csak azt, a helyzeten nem változtat.
Elárulom neked, hogy ha éjfélkor váltanánk T2-re, az is menne.
Ugyanis minden adóberendezés DVB-T2 képes ami a hálózatban van.
Lehet írni itt ezt a sok baromságot, de a legnagyobb és fix bevételt a műsorszórás adja az Antenna Hungáriának. Az, hogy az Extra milyen az egy másik kérdés, nem is az hozza a bevételt.
Ahogy írtad...
Annak idején, ha nincs itt a francia tőke, akkor nem tudom, hogyan építették volna ki a hálózatot és miből?
Azt manapság végképp nem akarom, vagyis nem tudom elképzelni, hogy egy fillért is keres a konyhára az AH! Sőt, gyanítom, hogy csilliárdokba kerül egy ilyen infrastruktúra fenntartása, nemhogy az elkövetkezendő fejlesztések, mikor előfizetője alig van.
Ti kezdtétek el a haveroddal belekeverni a politikát, - úgyhogy inkább rátok kellene vonatkozni a figyelmeztetésednek! - én csak válaszoltam rá, úgy, ahogy megérdemelted!
Én is így gondolom...
Horvátországban is a lehető legrosszabb döntés az volt, hogy a HRT-től egy kormányzati döntéssel elvették a tulajdonában lévő összes adótornyot és átjátszóhálózatot, majd megalapították az OiV-et, aki most rendelkezik a műsorszóró infrastruktúra felett és természetesen műsorszórási díj ellenében továbbítja a HRT műsorát, mindezt azokról a tornyokról, melyeket a JRT-RTV ZGRB húzott fel, vagy utódja a HRT építtetett újjá a háború után.
Egy az egyben a meglévő hálózatot nem lehet tovább üzemeltetni, mert a 700 MHz-es sávot le kell üríteni, valamint T2-re kell átállni a nem állami csatornák esetén. Szóval az AH is vastagon kell, hogy a zsebébe nyúljon nyertesség esetén is. Amúgy meg nem életszerű, hogy egy új szereplő ne a meglévő adóállomásokat használná, vagyis az AH-t sem így sem úgy nem lehetne megkerülni... akkor már inkább csinálják tovább ők...
Nem volt, de ne feledd el, annó a privatizációs bevételekkel elég sok pénzt keresett úgymond az akkori állam vezetés, az egy más kérdés, hogy ezt hova tette, mire ment el az így megszerzett bevétel, továbbá az is más kérdés, hogy a nyertes pályázó által kiépített DVB-T rendszer üzemeltetése során szerzett + bevétel meg kinek a zsebébe vándorolt ki.(amit egyébként teljesen legálisan tettek meg, lévén a privatizációkor aláírt szerződés ezt számukra eleve lehetővé is tette.)
Meg kell nézni az akkori privatizációs kiírásban milyen feltételek szerepeltek, és ezek miért lettek úgy meghirdetve. Nyilván a + bevételből az államnak is jutott jókora rész, igaz, nem az egész lett az övé. És azt se felejtsd el, hogy akkor az uralmon lévő politikai rendszernek(államnak) eleve nem volt annyi pénze, hogy a szükséges fejlesztéseket, modernizálásokat teljes egészében állni tudta volna! (vagy eleve nem is volt ez a szándékukban!)
A mostani helyzetben viszont, -mivel az AH visszakerült a mostani, fideszes államvezetés kezébe- így gyakorlatilag semmi értelme már a külön pályáztatásnak, -erre próbáltam felhívni a figyelmet- hiszen ha a jelenlegi állam stratégiai szempontok miatt nem akarja kiadni a kezéből a közszolgáltatást, úgy olyan feltételeket fog emiatt kiszabni, -lásd most- aminek a teljesítése egy újonnan érkezőnek eleve gondot jelenthet, hiszen az új jelentkezőnek nincs a birtokában egy már kiépített rendszer, amit használhatna, ezért egy új rendszer kiépítése ezen a kis piacon a várható bevétel/kiadás mérlege szerint nem kifizetődő, így nyilván nem lesz más jelentkező, vagy esetleg csak egy fantom cég bejelentkezésére lehet majd számítani.
Az meg, hogy a kereskedelmi cégek, csatornák műsorainak a sugárzását továbbra is az AH fogja intézni, a cégeket nem-nagyon fogja zavarni, feltéve, ha az AH nem fog irreálisan magas árat kérni ezután ezért.
Jól fogalmazott egy másik, ugyanezt a pályáztatást taglaló cikkben egy válaszoló:
... Egyébként nem elég, hogy a történet alapból az AH-nak kedvez, de a pályázatban több pontot sikerült úgy megírni, amivel gyakorlatilag az AH-ra szabták a tendert. Elég megnézni a pontozási rendszert benne. ...
Az nem baj, sőt kívánatos is lenne, ha a stratégiailag fontos dolgok -pl. a köztévé-rádió szolgáltatás- állami kézben vannak, maradnak, feltéve, ha a mindenkori államnak van/lesz elég pénze azt normálisan fenntartani, karbantartani, fejleszteni, bővíteni. Ha meg erre várhatóan, láthatóan nem lesz fedezete, -mert pl. elment a lóvé a stadion építkezésekre- úgy kénytelen lesz annak a szolgáltatási ágnak -lásd a köztévé- a további normális földfelszíni sugárzási rendszerben való működését akár egy frekvencia privatizáció útján is biztosítani.
Csak itt most az a bökkenő, hogy nem lesz még egyszer egy olyan balek, egy erős külföldi piaci szereplő, aki ezt a szívességet újra megteszi, és kiépíti az új szabványnak megfelelő DVB-T2 rendszert, és a saját sugárzási bázist is felhúzza hozzá. Persze olyan még esetleg elképzelhető, hogy ezen új szolgáltató az AH jelenlegi hálózatát ún. bérbe venné, és azt fejlesztené tovább, de nem túl valószínű egy ilyen hibrid megoldás kivitelezése, bár ki tudja...... [Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2019-04-11 15:26:35]
"Jah, csak vedd figyelembe, hogy az AH tulajdonjoga visszakerült az állam kezébe!"
Nagyon helyes, eleve ki sem kellett volna adni közkézből! Persze az szadesz-szoci kormány okkal adta el az AH-t, így nem csak a köztévé és rádió, hanem a kereskedelmiek által műsorszórásáért kiadott pénzt direkt juttatta külföldi magánvállalatok zsebébe. Az ugye rendben volt?
Szinte minden környező országban az AH-hoz hasonló közvállalalatok üzemeltetik a hálózatot, sőt, Szlovéniában maga a Szlovén közszolgálati RTV!
Jah, csak vedd figyelembe, hogy az AH tulajdonjoga visszakerült az állam kezébe! és mint ilyen, most már egy állami cég, állami költségvetésből finanszírozva. A pályázathoz le kell tenni egy igen jelentős összeget, több száz milliós tételről van szó, vajon ezt az állami tulajdonú cég miből is fogja kifizetni? - állam bácsi fizet az egyik zsebéből a másikba?
Ok, hogy pályáztatni kell, de a pályázati kiírás eleve úgy van megszerkesztve, hogy másnak ne nagyon érje meg jelentkezni rá, olvasd.
... A jelentkezők anyagi vállalásait illetően a megajánlott egyösszegű minimális pályázati díj 500 millió forint (a hatóság jogelődje, az NHH által 2008-ban tartott hasonló pályázat esetén a minimálisan fizetendő egyszeri pályázati díj az öt multiplex tekintetében 300 millió forint volt), emellett éves szinten egy általa megajánlott, de az éves árbevétel minimum 3%-át elérő díjat is kell fizetnie a teljes jogosultsági időszak alatt a nyertesnek. ...
Ilyen feltételek mellett érthető, hogy nincs nagy tolongás érte, (gyakorlatilag még senki sem jelentkezett be) így mivel a közszolgálati dolgot az államnak továbbra is fenn kell tartania, eleve borítékolható volt, hogy ezen frekvenciák, sugárzási jogok már nem kerülnek más kezébe, ha nem lesz újabb jelentkező.
Én csak arra leszek kíváncsi, hogy az AH mikor, és milyen módon adja be a jelentkezését a pályázatra.(hogy legalább egy pályázó jelentkezésével érvényesnek hirdethessék ki a frekvencia pályázatot, ahol is az állam megpályázza újra az eddig is birtokolt tulajdonát)
Elküldve: 2019-04-12 19:50:18, 
Az én szerény véleményem az, hogy egy ilyen alacsony számú előfizetői táborhoz képest, egy ekkora földi vasparknál még a DTH is olcsóbb megoldás lenne.
